Bár naptár szerint hétfőre, augusztus 19-ére esik, a másnapi nemzeti ünnep miatt pihenőnappá nyilvánították, így talán többen tudnak időt fordítani az utolsó nyári telihold megfigyelésére, mint egy átlagos hétfőn. A telihold a délkeleti égen bukkan fel, napnyugta után jó negyed órával, vagyis igazán kedvező fényviszonyokra számíthatunk.
Ilyenkor a keleti horizont felett egy szürkés-kékes sávot láthatunk, amely a Föld saját légkörünkre vetett árnyéka. E sáv felett viszont, tiszta égbolt esetén egy élénk rózsaszín derengés tűnhet fel, amelyet Vénusz-öve néven ismer a légköroptika tudománya. A jelenség annak köszönhető, hogy a napnyugta során a Nap vöröses fénye szóródik és visszaverődik a légkörünkben.
Még mindig igen alacsony égi úton jár a Hold, így ha holdfényes tájat fotózunk, hosszúra nyúlt árnyékokat is láthatunk majd.
Sajnos a hónap második felében a még mindig túl rövid éjszakákat uralja a holdfény, így túl sok érdemi csillagászati megfigyelésre nem lesz esélyünk. 27-ét követően lehet az esti időszakban 1-2 órányi sötétséget találni csupán. Addig a Hold felszínének, a kráterek, hegyek árnyékainak távcsöves megfigyelésére érdemes időt fordítani.
The post Itt a nyár utolsó teliholdja first appeared on National Geographic.
