Lesz, aki már a várólistára sem kerül fel, betegcsoportok szorulnak ki a csípő- és térdprotézisműtétekből az új protokoll miatt.
Mi történik? A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) azt állította a Népszavának, hogy az április elejétől életbe lépett, csak nemrég kiadott csípőprotézis protokollok célja nem a kórosan megnyúlt várólisták rövidítése. Ezzel szemben tény, hogy a várólistára vétel új szabályai a betegek egy részét – mások mellett például a túlsúlyosakat, vagy az együttműködésre képteleneket, az „elégtelen szociálishelyzetűeket” – eleve kizárják a műtét lehetőségéből.
De mit jelent ez? Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke szerint a csípő- és térdprotézis műtétek új várólista protokolljának annyi az előnye, hogy leírták a szabályokat, ám azzal kiszorítanak betegcsoportokat az ellátásból. Hozzátette:
nem lenne meglepődve, ha a magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is.
Mit lehet tudni még? Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos a Facebookon azt is jelezte, hogy az abszolút kontraindikációk alatt is vannak nagyon furcsa kitételek, így például nem kerülhet fel a várólistára egyáltalán és nem operálható meg az a beteg, aki: a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, nem rehabilitálható. Azaz például egy súlyos autista baleseti sérült már nem kaphat szükség esetén sem ilyen ellátást, azaz az életének a további részében nagy valószínűséggel, ágyhoz kötött lesz.
The post Itt az úgynevezett várólistarövidítés: sokakat fel sem vehetnek az orvosok ezentúl a műtétre várók közé appeared first on Forbes.hu.
