Szociális robot, gondozó robot – ezek a furcsán csengő kifejezések nem a távoli jövőben játszódó sci-fi szereplői, hanem a jelenlegi társadalmi, technológiai folyamataink egyenes következményei. Elöregedő társadalmunkban egyre kevesebben akarnak ápolóként vagy szociális gondozóként dolgozni, miközben a technológia egyre nagyobb szerepet tölt be az életünk minden területén.

Tizenöt éve még százfős évfolyamokkal, három osztállyal indítottunk szociális gondozó és ápoló képzést, ma ott tartunk, hogy hiába vittük le hat főre az évfolyamindításhoz szükséges minimumot, már nyolc éve nem tudtunk osztályt indítani

– mondta el lapunk megkeresésére Nagy Ferenc, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi területért felelős szakmai vezetője.

Mohos Márton / 24.hu Nagy Ferenc

„Nekünk viszont fő küldetésünk a szociális ellátás, gondozás, amihez minden olyan eszköz fontos, ami a humán erőforrásunkat támogatni tudja” – tette hozzá. Munkájuk során ezért egyre többet kísérleteznek a modern technológia alkalmazásával, például takarítórobotokkal, mesterséges intelligencia (MI) támogatású betegőrző rendszerekkel, betegmozgató okoságyakkal. Ezt egészíthetik ki a nem is olyan távoli jövőben a humanoid gondozó robotok. Ez egyelőre megfizethetetlen számukra, mert darabonként minimum 25 millió forintba kerülnek. Ám Nagy szerint egyértelműen ez a jövő, és a technológia fejlődésével várhatóan egyre olcsóbbak lesznek majd ezek a robotok is.

Az volt a fő kérdés a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) által szervezett, december eleji kerekasztal-beszélgetésen is, hogy miként alakítja át a technológia az életünket, illetve hogyan tudjuk a mesterséges intelligenciát a társadalom szolgálatába állítani. A lehetőségekről, a veszélyekről és a máltaiak telemedicinális tapasztalatairól is szó volt a rendezvényen, ahol Nagy Ferenc mellett Lovász Ádám filozófus (ELTE, Filozófiatudományi Doktori Iskola), a hazai poszthumanista irányzat egyik képviselője és Mike Nimród (Budapesti Corvinus Egyetem, Infokommunikáció Tanszék), adatvédelemmel és a mesterséges intelligencia alkalmazásaival foglalkozó kutató vett részt.

Óriásvállalatok és elbutuló emberek

A beszélgetés a Terminátor című filmre való utalással indult, és ennek megfelelően rögtön az MI veszélyeire terelődött a szó. Mike Nimród szerint az MI-vel kapcsolatos legnagyobb veszély az arra való túlzott támaszkodás, ami a kritikus gondolkodás és a kreativitás eltűnéséhez vezethet. A folyamat végén félő, hogy elbutul az ember – fogalmazott. Az infokommunikációs kutató szerint a mostani technológiai változások gyújtópontja 2022 novembere, a ChatGPT nevű, MI-t használó chatbot megjelenése volt. Ekkor tört be a szélesebb közvélemény számára is érzékelhető módon a mindennapjainkba a mesterséges intelligencia. Mike az egyetemi hallgatók körében ekkortájt kezdett érdekes kísérletbe: a diákok egyik fele ChatGPT-vel, a másik fele hagyományos internetes keresővel felvértezve írhatott tesztet. A tesztek eredményében nem volt számottevő különbség a két csoport között, de

a mesterséges intelligenciát használó hallgatók gyorsabban értek a feladatsor végére. Ez szerinte egybevág azzal az általános tapasztalattal, hogy az MI nem növeli, sokkal inkább újrastrukturálja a tudást és fokozza a termelékenységet.

Mohos Márton / 24.hu

A tudás alapfeltétele az MI alkalmazásának, nem pedig eredménye, de a mesterséges intelligencia használatához szükség van készségekre és tőkére is. Mint Mike Nimród fogalmazott: nagyon sok tőkére. Mivel az MI tőkeköltsége jelentős, piaci viszonyok között a legtőkeerősebb vállalatok tudják azt a legnagyobb mértékben alkalmazni, és ők részesülhetnek leginkább a hatékonyabb működés előnyeiből is.

A nagyok így még nagyobbá válhatnak, ami fokozhatja a javak egyenlőtlen eloszlását a társadalomban

– tette hozzá.

Rég összenőttünk már a technológiával, ha tetszik, ha nem

Lovász Ádám bevallása szerint apokaliptikus alapállásból tekint a témára:

a technológia szerinte teljesen átalakítja a világunkat, többé már nincs hatásunk a történelem menetére, és valójában a technológia szabályoz minket, nem pedig fordítva.

Ugyanakkor hozzátette, a keresztény eszkatológia felfogása szerint az apokalipszis nem negatív előjelű esemény, hiszen Krisztus uralmának kiteljesedését hozza el a világban. Szerinte az ember és a technológia összefonódásának első, kitüntetett pillanata a mezőgazdaság kialakulása volt, mely kapcsolat az egymást követő ipari forradalmak hatására egyre inkább elválaszthatatlanná vált. Ami szerinte a mai, MI-vel fémjelzett ötödik ipari forradalom esetében előny a korábbiakhoz képest, hogy most van lehetőségünk előre gondolkodni annak hatásairól. A filozófus tisztázta azt is, mi a különbség poszthumanizmus és transzhumanizmus között. Míg a poszthumanista irányzat szerint az ember nem tekinthető kitüntetett lénynek a világon, és nem képzelhető el környezete és a technológia nélkül, addig a transzhumanizmus az emberi önhittség és gőg kiteljesedése, mert nem hajlandó elfogadni az emberi lét tökéletlenségét, és célja az ember megistenülése, ami Lovász szerint már önmagában istenkáromlás.

Mohos Márton / 24.hu Lovász Ádám

Rendelnek a Skype-doktorok

Nagy Ferenc viszont semmiféle veszélyt nem lát a mesterséges intelligenciában – csak az emberben. Szerinte mindig onnan erednek a bajok, ha nem jól, nem jóra használjuk a technológiát. A máltaiak egészségügyért felelős vezetője kiemelte, az egészségügy számára magától értetődő, hogy kihasználja a digitális technológia nyújtotta új lehetőségeket. Ebben ők is élen járnak, például az itthon elindított, kistérségi telemedicina programjuk segítségével, ahogy arról már korábban beszámoltunk. Egy ilyen ellátás során a páciens online, távoli kapcsolaton keresztül részesül orvosi ellátásban, miközben a valóságban egy ápoló segédkezik a konkrét feladatokban, egy jól felszerelt rendelőbuszban. Például fonendoszkópos vizsgálatnál az ápoló érinti a készüléket a páciens tüdejéhez, de a digitális technológiának köszönhetően az orvos hallja a szívhangot és a lélegzetvételt – ebből tud következtetni a vizsgált személy állapotára. Nagy elmondása szerint nem tartunk ott – és valószínűleg soha nem is fogunk –, hogy ilyen módon száz százalékban kiválható legyen a hagyományos orvosi ellátás, ez nem is cél.

Másrészt a belgyógyászati betegségek 80–85 százaléka már ma is diagnosztizálható és kezelhető telemedicinával, ráadásul bizonyos vizsgálatok sokkal gyorsabban elérhetőek így, mint a hagyományos rendszerben.

Az egészségügyi vezető hangsúlyozta, hogy ezáltal nem már létező háziorvosi rendeléseket váltanak ki, hanem olyan helyekre visznek segítséget, ahol korábban semmilyen ellátás nem volt.

Nagy szerint érdekes tapasztalat, hogy a telemedicina a betegek körében gyorsan elfogadottá vált, ezzel szemben a hazai orvostársadalomnak tovább tart az újításhoz való alkalmazkodás. A vezető szerint ez egy hosszabb folyamat, és elsősorban nem is a telemedicina jelentette technológiai újítás a kihívás – hiszen ez a hazai orvosok részére sem ismeretlen –, hanem az a nagy számú változás, ami a koronavírus-járvány óta a hazai egészségügyet érte. Ennek része az is, hogy a távellátásnak köszönhetően most már a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is egyre gyakrabban jelenik meg a hazai egészségügyi rendszerben, beutalhat szakrendelésekre, kórházakba is betegeket, ami korábban nem volt jellemző gyakorlat. Nagy szerint a beilleszkedéshez idő kell, és jó kommunikációval, szakmai fórumokkal próbálják segíteni ezt a folyamatot. Kiemelte, fontos megértetni azt is az orvostársadalommal, hogy részükről a telemedicina nem kényelmi szolgáltatás, hanem sokszor élet-halál kérdése a kistelepülésen élők számára.

Döntéstámogatás és csökkenő egyenlőtlenség

A kerekasztal-beszélgetés során előkerült a mesterséges intelligenciával kapcsolatos egyik leggyakoribb félelem is, nevezetesen: elveheti a munkánkat. Mike Nimród árnyalta ezt a képet, szerinte a ma létező szakmák nagyobb része nem szűnik meg a közeljövőben, inkább átalakul. Persze lesznek olyan munkák, például a diszpécsereké, melyeket teljesen kiválthat az MI, ezeket a munkavállalókat muszáj lesz átképezni. A Corvinus kutatója megvédte a sokak által kritizált EU-s hozzáállást is, miszerint Amerikával és Kínával szemben – ahol innovatív módon használják és fejlesztik a mesterséges intelligenciát – Európa elsősorban a szabályozásban jeleskedik, és így konzerválja a lemaradását. Mike szerint alapvetően jó az az európai uniós irányvonal, ami a mesterséges intelligencia használatát a döntések támogatására korlátozza, a végső döntések meghozatalát viszont emberi kézben tartja meg.

Mohos Márton / 24.hu Mike Nimród, Lovász Ádám és Nagy Ferenc a Magyar Máltai Szeretetszolgálat központjában 2024. december 4-én.

Nagy Ferenc szerint az egészségügyben keletkező rengeteg adat és azok MI-vel történő feldolgozása, valamint alkalmazása pár éven belül oda vezethet, hogy

itthon is egyre szélesebb réteg számára lesz elérhető egy egyre jobb színvonalú, MI által megtámogatott egészségügyi ellátás, ez pedig csökkentheti a ma ezen a téren tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségeket.

Bár mesterséges intelligenciát jelenleg még nem alkalmaznak a máltaiaknál, Nagy szerint ez csak idő kérdése, hiszen az MI alapú támogatás már itthon sem ismeretlen az egészségügyben. A képalkotó diagnosztikai elemzéseknél például hasznos segítség az orvosi döntéshozatalban, de a szeretetszolgálat egyelőre még azért nem tudja alkalmazni, mert a telemedicina során gyűjtött adatok struktúrája sokat változott az elmúlt hónapokban. Ám szerinte ez egy-két éven belül változhat, amikorra megszilárdul az új struktúra, és lesz is elég adat, amiből tanulhat az MI.

The post Jöhetnek a gondozó robotok, ha nem lesz elég ápoló first appeared on 24.hu.