Alapvetően pozitív volt a hangulat 2024-ben a magyar tőkepiacokon, sőt az év végén a BUX részvényindex többször is új csúcson járt, a jegyzés a 80 ezer pontos álomhatár fölé is benézett. 2023 márciusa óta szinte töretlenül nő a magyar részvénypiac értéke, idén pedig már több mint 30 százalékot ment. Ennek ellenére a piac továbbra is alulárazott lehet, jövőre pedig az állampapírpénzek segítségével még tovább emelkedhet.
A BUX a Budapesti Részvénytőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a tőzsdén forgó legnagyobb piaci kapitalizációjú és forgalmú részvényeket tartalmazza, és azok mozgását mutatja. Szeptember elején a legnagyobb, 40 százalékos súllyal az indexben az OTP részvénye rendelkezett, utána jött a maradék három blue-chip: a Richter, a Mol, és a Telekom. Ez a négy részvény 92 százalékát teszi ki az indexnek, a maradék kicsivel több mint 8 százalékot 12 szereplő papírja adja. Bár a pontos arányok a kereskedéssel együtt változnak, nagy átrendeződés nem várható, évek óta, és valószínűleg még évekig ezek a papírok képezik a BUX gerincét.
Az értékét tehát elsősorban az mozgatja, ha a blue chipek árfolyamának valamelyikében változás következik be, és nem az, ha a maradék 12 szereplő egyike kilő egy kereskedési nap, mint ahogyan azt például a 4iG tette. A külföldi befektetők is elsősorban ezekkel kereskednek, de még közülük is jelentősen kiemelkedik az OTP, a BÉT-en idén kivétel nélkül minden hónapban a legnagyobb forgalommal zárt, átlagosan 60 (!) százalékáért volt felelős a kereskedésnek.
Mi az a blue chip?
Blue chipnek nevezzük a magas kapitalizációval és részvénypiaci forgalommal rendelkező vállalatok papírjait, a BÉT-en 4 papír tartozik ebbe a kategóriába, az OTP, a Richter, a Mol, és a Magyar Telekom.
A kifejezés eredetét a pókerhez szokták kötni, ahol a legértékesebb zseton kék színű volt. A kifejezést Oliver Gingold, a Dow Jones egyik alkalmazottja használta először az 1920-as évek elején, és akkoriban még a magas árazású részvények tartoztak a kategóriába.
Mára azonban a blue chipek az adott részvénypiac legértékesebb vállalatait takarják, amelyek sokszor piacvezető szerepben vannak, kellően nívósak és stabilak. A papírok általában alacsonyabb volatilitással, és magasabb likviditással rendelkeznek mint az átlag piaci szereplők, ez különösen vonzóvá teszi őket a magyar piacon, ami alapvetően kicsinek számít nemzetközi összevetésben. De ebbe a kategóriába tartozik például az amerikai piacon az Apple vagy a Walmart, vagy a németeknél a már szebb napokat is látott Volkswagen.
A cikk elején említett történelmi csúcs, illetve az idei 32 százalékos emelkedés kiemelkedő, a legtöbb index teljesítménye nem érte el ezt a szintet. Az amerikai S&P 500 28, a német DAX 21, a japán Nikkei 225 szintén nagyjából 20, de még az ősszel hatalmas felpattanást mutató kínai SCI is csak 25 százalékot tudott emelkedni. Persze fontos azt kiemelni, hogy ezek egyike sem forintban emelkedett ennyit, és egészen más hozamokat vár a befektető a feltörekvő piacoktól – ide tartozik a magyar is –, mint például az amerikaitól.
Viszont, ha megnézzük a feltörekvő, kelet-európai régiót, itt teljesített csak igazán felül a magyar tőzsde. A CETOP, ami a közép-európai régió legnagyobb vállalatait tartalmazó tőzsdeindex 10, a varsói WIG 4,3, de a prágai PX is „csak” 23,2 százalékkal tudott nőni idén.
A teljesítmény tehát kiemelkedő, ez pedig elsősorban az indexet meghatározó blue chipek menetelésének köszönhető. Az utóbbi hetekben, hónapokban új csúcsra ment az OTP, a Telekom és a Richter is (bár utóbbi árfolyamában azóta volt korrekció, de 2024-ben így is több mint 18 százalékot nőtt). Az egyedüli papír ami kitartóan esni tudott a négyes közül a Mol volt.
A Concorde befektetési szolgáltató nyári elemzése szerint az emelkedés mögött két fundamentális faktor állt/áll: egyrészt a blue chip vállalatok folyamatosan szállítják a jobbnál jobb eredményeket, másrészt az állampapírhozamok is folyamatosan csökkennek, a befektetőket ez is a tőzsde fele hajtja.
Az viszont továbbra is nyomasztja a befektetőket, hogy a magyar gazdaságpolitika teljesen kiszámíthatatlan, és előszeretettel finanszírozza a költségvetési hiányt a cégek zsebéből, mindenféle adóemeléssel, vagy „önkéntes” kedvezményekkel a cégek oldaláról. A Telekom kiugró teljesítménye ezek fényében szintén nem meglepő, ugyanis míg a bank-, illetve az energiaszektor folyamatos elszenvedője ezeknek az intézkedéseknek, a telekommunikációs szektor egy ideje kimaradt a szórásból.
De nem csak a blue chipek növekedtek nagy mértékben idén: a Masterplast, és a Waberer’s részvényein kívül az index mindegyik papírja bezöldült, átlagosan 40 százalékos pluszban vannak jelenleg.
Rekordárfolyam ide vagy oda, Rácz Balázs, az MBH Befektetési Bank senior tőkepiaci elemzője szerint az index értékeltsége továbbra is alacsony, olyannyira, hogy hasonló 2005 óta csak 2008-ban volt. A P/E értékeltsége 6,3 (Részvény piaci ára / Egy részvényre jutó nyereség), és idén végig 5 és 6 között mozgott, ugyanis az árfolyam emelkedése mellett a blue chipek eredményvárakozásai is emelkedtek.
Az OTP-re egyre magasabb célárak érkeznek, novemberben a Morgan Stanley tett közzé egy 27 ezer forintosat (decemberben, karácsony előtt 21 950 forintnál tetőzött az árfolyam), de nem csak az amerikai elemzőház pozitív a részvénnyel kapcsolatban, a legtöbb elemző vételre ajánlja. Ugyanez a helyzet a Richter, a Telekom, de még az idén gyengélkedő Mol esetében is.
2025-ben az alulértékeltség, és a cégek teljesítménye mellett lehet még egy tényező ami felfelé viheti a magyar részvénypiacot. Billió forintok keresik a helyüket jövőre, ugyanis lassan lecsengenek a 20 százalékot közelítő állampapír-kamatok, jön a magyar befektetők nagy átcsoportosítási dilemmája.
Bár az állampapír-pénzek nagy része továbbra is az államkötvény-, illetve az ingatlanpiacon köthet ki, a Concorde szerint a részvénykitettség növekedését is hozhatja a jövő, ugyanis a kétszámjegyű hozamokhoz szokott befektetők a kockázatosabb, alulárazott eszközök felé mozdulhatnak:
A BUX idei emelkedési üteme jövőre ugyan lassulhat, de 2025 végére a 90–100 ezer pont közötti tartomány könnyedén elérhetővé válhat.
The post Jövőre is folytatódhat a BUX menetelése: jöhet a 100 ezer pontos árfolyam? appeared first on Forbes.hu.
