A 2026-os választásra tekintettel társadalomföldrajzi sorozatot indít a Válasz Online. A sorozat állandó szerzője Bódi Mátyás (Választási Földrajz), aki az elkövetkező hetekben olyan társadalmi és gazdasági összefüggéseket tár az olvasó elé, amelyeken keresztül érthetőbbé válnak az előttünk álló hetek történései, valamint a politikai hadszíntér főszereplőinek viselkedése is. Következzen az első rész – a kertvárosi lázadókról.
Minden monolit politikai berendezkedésnek vannak gazdasági értelemben vett nyertesei és vesztesei. Az ilyen rendszereket gyakran jellemzi egyfajta kiegyezés: az anyagilag kedvezményezettek szemet hunynak a jogállam fokozatos felszámolása és az intézményesített korrupció felett. A „máshol is így megy ez” és „mindenhol lopnak” érvelés azonban mára kevésbé hatásos azokban a városrészekben, ahol valóban jelentős anyagi gyarapodásról árulkodnak a 2010 óta épült lakóingatlanok. Az alábbi elemzésben két olyan választókerületre tekintünk rá, ahol négy éve még elképzelhetetlen lett volna a Fidesz legyőzése, mára azonban a kormányváltás nélkülözhetetlen helyszíneivé váltak. Ehhez azonban
az elmúlt másfél évtized nyerteseinek a Fidesztől való elpártolására volt szükség, ami 2024 nyarára már érzékelhető volt.
Mi történt Győrben és annak környékén az elmúlt 16 évben, és hogyan vált a város a Tisza Párt egyik legígéretesebb terepévé? Ha Budapestet és Pest megyét kivesszük a képletből, Győr-Moson-Sopron az egyetlen olyan megyénk, ahol a legutóbbi két népszámlálás (2011, 2022) között nőtt a népesség. Ehhez érdemes még hozzávenni, hogy ebben a megyében a legmagasabb a 2010 óta épített lakóingatlanok aránya (12,5%). Magasabb, mint Pest megyében (9.5%) vagy Budapesten (6,5%)! A reáljövedelmek 2010 óta az országos átlagot meghaladó mértékben nőttek itt, a foglalkoztatási szerkezet is jóval feszesebb, mint az ország többi vidékén, s még az osztrák munkaerőpiac szívó hatása is fűti az itteni gazdaságot, miközben Pozsony gazdasági árnyéka is rávetül a megye északi részére.
A Fidesz társadalomszervezési elképzelésének egyik bezzegterületén éppen ezért okozott nem kis meglepetést 2024. június 9. éjszakája. A fideszes polgármester elbukott Győrben és Mosonmagyaróváron, utóbbiban a közgyűlési többséget is elveszítette a kormánypárt. Az EP-választás pártlistás eredményei alapján -9,2 százalékponttal esett vissza a Fidesz a 2022-es listás eredményéhez képest, ami a harmadik legnagyobb megyei zsugorodása volt a pártnak országosan. Csak Hajdú-Biharban és Pest megyében bukott fajlagosan több választót a kormánypárt, de a 2019-es EP-választáshoz képest ténylegesen itt estek a legnagyobbat (-11,2%).
Az áprilisi (?) választások azonban az egyéni választókerületekben (OEVK) fognak eldőlni. A kormányváltáshoz a Tisza Pártnak a megyebeli ötből nyernie kellene kettőt. Az 1-es számú OEVK névjegyzékének 97 százalékát Győr teszi ki. Itt már az EP-választáson látott, országos 15 százalékpontnyi Fidesz győzelem mellett is csak 2,5 százalékpontnyi előnye maradt a kormánypártnak választókerületi szinten, ugyanakkor a legutóbb a 21 Kutatóközpont által közölt számok alapján már 17 százalékpontnyi előnye volt az ellenzéki pártnak országosan.
A 2-es számú OEVK már nehezebb terep a tiszások számára, hiszen csak a választók 44 százaléka él a megyeközpontban, a többiek kisebb településeken szavaznak. Ám ha a 2022-es Fidesz-eredményhez viszonyított visszaesés mértéke alapján állítanánk sorba a 106 választókerületet, a győri 2-es benne lenne a top 10-ben. Magyarán innen tűnt el az egyik legtöbb kormánypárti szavazó két év leforgása alatt. Teljesen nyílt tehát a verseny. A Fidesz gyorsan le is cserélte mindkét győri jelöltjét, miközben a tiszások is javában kampányolnak. A Fidesz lépése azért is meglepő, mert mindkét korábbi győztes kormánypárti jelölt tudott hozni további szavazatokat a párt listás eredményéhez képest. Különösen Kara Ákos, a 2-es OEVK képviselője számított erősnek, hiszen 3,5 százalékponttal kapott többet egyéniben, mint a Fidesz-lista. (Több mint 1800 választó tehát úgy szavazott rá 2022-ben, hogy listán már nem a Fideszt támogatta.)
Győr-Moson-Sopron 1. választókerület:
A Tisza Párt itt Diószegi Juditot indítja, aki a közelmúltig Pintér Bence polgármester munkatársaként dolgozott a városházán. Ellenfele a Fideszből az a Szeles Szabolcs lesz, aki jelenleg a város nyugati részének önkormányzati képviselője. Szeles biztosan nem volt a Fidesz álomjelöltje. Szinte mindenki Görbicz Anitát, világ egykor legjobb női kézilabda-játékosát várta erre a posztra. Legfőképpen maga a Fidesz. Görbicz az év során rendszeresen felbukkant sajtónyilvános eseményeken, ahol a Fidesz vezető politikusaival találkozott és adta is volna magát, hogy egy országosan ismert női jelölttel vegye fel a harcot a Fidesz a szintén női jelöltet indító Tiszával. Görbicz azonban állítólag rendre visszautasította a felkérést.
A választókerület társadalomföldrajzi szerkezete miatt ideális tereppé vált mára az ellenzéki mozgósítás számára. Területét tekintve kicsi, sűrűn lakott, sok a magasabb jövedelmű és az átlagosnál magasabban iskolázott választó, nincsenek nagy szegregátumok, vagy a városhoz csak közigazgatásilag tartozó szórványtelepülés-részek, ahol a Fidesz az utóbbi időben nagyot erősödött. A nagyobb, elöregedő panellakótelepek (pl. Adyváros) is inkább a déli, immáron a 2-es számú OEVK-hoz tartozó városrészben találhatók.
Ráadásul szintén ebben a választókerületben fekszik Győrszentiván, a várostól csak fizikailag elkülönülő kertvárosi övezet, ami a helyi ellenzéki politizálás egyik szimbólumává vált. A korábban ide tervezett akkumulátorgyár elleni eredményes civil fellépés terepmunkájának köszönhetően ez volt az egyetlen olyan városrész, ahol ellenzéki civil induló tudott nyerni a legutóbbi önkormányzati választáson, méghozzá 70 százalékot közelítő eredménnyel. Győrszentiván tipikusan fiatal családosok által lakott része a városnak. A városrész dinamikusan növekszik, számottevően nőtt az új ingatlanok aránya, nagyon közel fekszik az AUDI-gyárhoz és minden bizonnyal sokan valamelyik kormányzati otthonteremtési támogatási forma igénybevétele mellett építettek itt új lakóingatlant. A választókorú népesség mindössze 22 százaléka idősebb 65 évesnél, miközben a városi átlag meghaladja a 30 százalékot.
A Fidesz itt, Győrszentivánon érte el a leggyengébb városi eredményét: szinte minden itteni szavazókörben 40 százalék alatt maradt a párt EP-eredménye, de 2022-höz képest is itt zuhantak a legnagyobbat (minden szavazókörben minimum -12 százalékpontot). Kizárólag az M19-es autópályától északra található zártkerti ingatlanokkal teli szavazókörben ment 45 százalék fölé a támogatottságuk, ami sokkal inkább a „város-vidék” peremzónába szorult, alacsonyabb jövedelműek által lakott településrész. A Fidesz továbbá kifejezetten gyengén szerepelt a belvárosi részeken, valamint az olyan, középosztály által lakott peremterületeken, mint Pinnyéd. Összességében aggasztó lehet a Fidesz számára, hogy egyetlen szavazókörben sem tudott 50 százalék feletti eredményt elérni Győrben, miközben ez 2022-ben még 57 szavazókörben sikerült a 98-ból.
A választókerülethez tartozó észak-győri városrészben már 2024 nyarán is jobban szerepelt a Tisza Párt listája, mint a megyei jogú városok összességének országos átlaga. Magyarán nemcsak a város méretének megfelelően volt itt erős a párt eredménye, hanem azt meghaladó mértékben is. A Tisza Párt kampányára az jelenthet veszélyt, ha a mostanában életbe lepő családi adókedvezmények és más juttatások miatt tömegesen futnak vissza a Fidesz ölelésébe a győri választók, de erről jelenleg csak spekulálni tudunk. A városban nem látni olyan korábbi ellenzéki szereplőt, akibe érdemes lehet a Fidesznek új életet lehelni, ahogyan azt tenni készül sok más megyeközpontban.
Győr-Moson-Sopron 2. választókerület:
Az itteni verseny kicsiben az országos kampány kettősséget fogja hordozni. A Fidesz jelöltje Fekete Dávid, aki mögött mindenfajta politikai és egyéb címmel gazdagon dekorált életút áll, a Tiszáé a korábban Londonban dolgozó, jelenleg a győri déli agglomerációban élő Néher András. Fekete áthelyezése a 2-es, vidékiesebb választókerületbe akár azt is üzenheti, hogy a kormánypárt elengedte az 1-es OEVK-t. Fekete ugyanis amellett, hogy Borkai Zsolt korábbi alpolgármestere volt, a 2024-es önkormányzati választáson megnyerte azt az önkormányzati választókerületet, amely az 1-esbe tartozik (pont Borkait verte itt egyéniben), de korábban is a város északi részén volt önkormányzati képviselő.
Ami a Fidesz számára aggasztó lehet, az maga a trend. Ebben kevésbé a győri szavazókörök voltak érintettek, sokkal inkább a választókerület vidékies részei, különösen a város agglomerációs gyűrűjének települései. Ezekben ugyanis fajlagosan sokkal több választót veszített a Fidesz 2022 és 2024 között, mint a megyeszékhelyen. Magyarán: ebben a választókerületben is megfigyelhető volt azaz országos folyamat, aminek az eredményeként csökkentek a város-vidék különbségek a választókerületeken belül a Fidesz listás eredményei tekintetében.
Különösen gyengén szerepelt a Fidesz a 2024-es EP választáson azokon a településeken, ahol viszonylag sok új ház épült 2010 óta. Győrújbarát például közkedvelt agglomerációs célterület, a település teljes lakásállományának több mint 27 százaléka 2010 óta épült, és a község lakossága is 30 százalékkal emelkedett azóta, sorra épülnek ma is az új lakóingatlanok. A Fidesz ehhez képest -14 százalékpontnyi választót veszített 2024-re, miközben a Tisza Párt már mindössze 2 százalékpontnyi lemaradásban volt itt az EP-választáson. Azaz pont úgy szavaztak itt az emberek, mint Győr északi, 1-es OEVK-ba tartozó részein. Egészen drámai volt a helyzet Nyúlon is, ahol a Fidesz két év alatt több mint -27 százalékpontot esett vissza, a párt támogatottsága 70 százalékról zuhant 43-ra.
Nyúlra az elmúlt években számottevő mértékben költöztek ki Győrből, ahogyan az a műholdfelvételen is látszik, teljesen új építésű kertesházakba. Valószínűsíthető, hogy ez is hozzájárulhatott a település politikai arculatának megváltozásához.
Ezek a települések azért lesznek fontosak a kampányban, mert a választók csupán harmada szavaz 3 ezer főnél alacsonyabb lélekszámú településen, míg 44 százalékuk Győrben él, szóval könnyen lehet a mérleg nyelve a déli agglomerációs gyűrű. Győr kapcsán azért érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz számára valamivel kedvezőbb városrészek kerültek ebbe a 2-es OEVK-ba. A 2011-es határrajzolásnál még úgy kalkulálhattak a térkép felett állók, hogy a korábban markánsan balra szavazó panel lakótelepeket (Adyváros, Marcalváros egyik fele) érdemes összevonni a vidékiesebb részekkel, azonban azóta például Adyváros vált a Fidesz legbiztosabb győri bázisává. Szintén itt található a várostól fizikailag elkülönülő, vidékiesebb jellegű Ménfőcsanak és Gyirmót, ahol hagyományosan erősebb a kormánypárt, habár Ménfőcsanak kertvárosias, újabb beépítésű három szavazókörében már többségben volt a Tisza 2024 júniusában.
A Tisza Párt akkor lehet sikeres, ha tud választókat hozni az egyre inkább elöregedő, így fideszessé váló győri paneles városrészekből, de legalábbis eléri, hogy az itteni kormánypárti választók egy része passzívvá váljon. Mindeközben
erőteljesen kampányolnia kellene a dinamikusabb, középosztály felé kacsingató családos szavazók felé a déli agglomerációban.
A kampány során politikai „emlékeztető oltásokat” kellene bevinnie a számukra a kampány főbb üzeneteit illetően. Ez nem csak olyan településekre igaz, mint Nyúl, Pér, Écs, vagy éppen Pannonhalma, hanem Győr kertvárosias déli részeire is (pl. Szabadhegy).
Tizenhat év teljhatalom után egyszerre tűnnek kimerültnek a rendszer gazdasági tartalékai és az azokra épülő politikai ajánlatot szállító kommunikációs képességek. Ahogy Győr példáján is látszik, a rendszer egyik fundamentumát jelentő társadalmi szerződés vélt haszonélvezői is elkezdtek elpártolni a hatalmon levőktől. Számos történelmi példa mutatja, hogy egy-egy tartósan hatalmon levő politikai erőre csak szélsőséges esetben jelentenek veszélyt a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok. „Békeidőben” a középosztály, vagy a rendszert működtetők folyamatos kihátrálása jelentheti az igazi veszélyt az uralkodó pártra. Elátkozott köztársaság című művében Hatos Pál írt a Tisza-kormány végóráiban elégedetlenkedő „kabátos” hivatalnokok tömegeiről, mint a rendszerkrízis tünetéről. Nem lenne tehát előzmény nélküli, ha a kertvárosi lázadók kalapálnák be az egyik szeget a NER koporsójába.
Nyitókép: a győrújbaráti Baráti Tisza Sziget tagjainak kitelepülése áprilisban (fotó: Facebook / Baráti Tisza Sziget)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
