Kovács Emese és Tóth Nelli ma már nem tudnak úgy bemenni egy irodaházba, hogy ne állna rá a szemük világításra, a stand by-üzemmódban hagyott elektronikai eszközökre, vagy ne éreznék meg, ha száraz a levegő. Az MN6 Energiaügynökséget – amely az első független energiaügynökség volt a hazai piacon – tizenhárom éve alapították, és ma már olyan nagy cégeknek dolgoznak vagy adnak tanácsot energiamenedzsment kérdésekben, mint a BMW, az AutoWallis, a H&M és a Wizz Air.

Mielőtt kilép a tárgyalóból és elindulunk a fotózásra, Tóth Nelli lekapcsolja a villanyt. Még úgy is, hogy a dolgainkat benn hagyjuk, és nagyjából tizenöt-húsz perc múlva visszajövünk értük. Persze sokunknak benne van ez a mozdulat a kezében, de nem mindenkinek. Bevallom, néha én is elfelejtem.

Az MN6 Energiaügynökség társalapítója, és alapító-tulajdonostársa, Kovács Emese ma már nem tudnak úgy bemenni egy irodaházba, hogy ne állna rá a szemük a feleslegesen égve hagyott világításra, vagy ne érzékelnék, ha száraz a levegő és valószínűleg nem elég a párásítás.

Szakmai „ártalom”: 2011 óta foglalkoznak mindennel, ami energiamenedzsment. Komplex szolgáltatásokkal cégeknek – legyen szó termelő vállalatról, ingatlantulajdonosról, vagy -üzemeltetőről – segítenek abban, hogyan tudnak energetikai szempontból is hatékonyan működni. A Wizz Airtől a BMW, a Lufthansa, a Burberry és a H&M magyarországi cégein át számos hazai autóipari üzemig rengeteg vállalattal dolgoznak együtt – van, akivel több mint tíz éve. Nemcsak a kazánház kulcsát kérik el és nemcsak a számlákat nézik át.

Érthető végtermék

„Akkor még nagyon olcsó volt az energia, így a nagyobb beruházások, például egyes berendezések cseréje, vagy akár egy épületszerkezet felújítása lassabban térült meg” – meséli Kovács Emese és Tóth Nelli működésük első éveiről. 2011 és 2014 között még azt is el kellett magyarázni a cégeknek, hogy miért fontos az energiamenedzsmenttel foglalkozni.

Aztán ahogyan egyre több, energiagazdálkodással kapcsolatos jogszabályi előírásnak kellett megfelelnie a vállalatoknak (ebben 2015 volt az első fontos mérföldkő), úgy bővültek az MN6 szolgáltatásai is. A cégvezetők edukálásában is fontos szerepük volt és van, mert megmutatják, mennyi költséget lehet megtakarítani például az üzemeltetés átnézésével vagy az energiabeszerzések megtervezésével – akár azonnal.

Nelli létesítmény energetikai szakmérnök, Emese pedig pénzügyi szakközgazdász, és bár mindketten megfordultak a versenyszférában is, de egy civil szervezetnél, az Energiaklubnál (Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ – a szerk.) találkoztak, majd alapítottak 2011-ben közös vállalkozást. A mai napig 50-50 százalékban tulajdonosai a cégnek.

Azt mondják, kettejük szaktudása ott ér össze, hogy a menedzsmentnek egy „érthető és elmagyarázott” végterméket tudnak adni egy kvázi közvetítői, facilitátori szerepben. Ha egy cég elhatározza, hogy kevesebb energiát szeretne fogyasztani, akkor azok az energetikai szakemberek, akik megvizsgálják az adott épületet, telephelyet, vagy termelő egységet, sokszor túlságosan műszaki nyelven fogalmazzák meg a javaslataikat, amit el kell tudni magyarázni a menedzsmentnek.

„Ebben van a mi köztes, szakértői szemléletű áthidaló szerepünk”

– mondja Nelli.

Székely Gábor, az AutoWallis befektetői kapcsolatok és ESG-igazgatója is úgy látja, érdemes a menedzsereket és a munkavállalókat edukálni az energiatudatosságban, mert ez jelentős környezeti és anyagi előnyöket rejt. A kétezres évek elején az energiabeszerzés során sokan csak a molekuladíjra koncentráltak és nem figyeltek arra, hogy milyen egyéb feltételekkel vásárolnak energiát.

„Ezekben is jó iránymutatást adtak. Nekünk is tanulási folyamat volt, hogy nemcsak az egységárra kell koncentrálni, mert a többi energiabeszerzési feltétel is jelentősen emelheti a költségeket, és emiatt nagyon fontos az aktív energiamenedzsment, a fogyasztási karakterisztikák és a várható fogyasztás meghatározása, vagy egy megfontoltan kialakított energia beszerzési közösség létrehozása” – véli Székely Gábor.

Ő a kezdetektől ismeri az MN6-ot, együttműködésük még 2011-ben kezdődött, amikor Gábor az Appeninn ingatlanforgalmazó és -beruházónál dolgozott. Akkor újdonság volt, hogy a bérbe adott irodaházaknak energetikai tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. Ezzel a munkával az MN6-ot bízták meg, és a szakértelmüket látva Gáborék az energiabeszerzési partnerüket is lecserélték az MN6-ra. „Kialakítottuk a cégcsoport szintű aktív energiamenedzsmentet és ha jó emlékszem,

már az első évben legalább 100 millió forintot takarítottunk meg. Sokkal olcsóbban vásároltuk az energiát és több ingatlanunknál energiahatékonysági beruházásokba kezdtünk a kazáncserékre koncentrálva.” 

„Nem feltétlenül értették, miért kérdezünk ennyit”

Azért volt az MN6 számára fordulópont 2015, mert az EU-s energiahatékonysági direktíva – aminek az volt a célja, hogy a valóban megfelelő zöld beruházások jöjjenek létre – nyomán a hazai energiahatékonyságról szóló törvény is előírta, hogy a nagyvállalatoknak négyévente független energetikai auditot kell készíttetniük. Ennek nemcsak magára a tevékenységükre, hanem az épületeik üzemeltetésére és a szállításra is ki kell terjednie.

És az az MN6 ügyfélkörét is meghatározta, azóta is elsősorban nagyvállalatokat auditálnak és jellemzően meghívásos tenderek keretében választják ki őket. 2015 óta dolgoznak például a Wizz Airrel, és számos nagy ingatlanüzemeltető cég is van az ügyfeleik között, például a Futureal vagy a CPI, de tanácsadás vagy audit keretében dolgoztak az NNG-vel, a Hariboval és számos hazai autóipari beszállító vagy gyártó céggel (Continental, Lear Hungary, Freudenberg) is. 

Egy energetikai audit keretében helyszíni bejáráson felmérik a termelőfolyamatokat, a berendezéseket, eszközöket, az energiaellátó rendszert és a mérési pontokat. Elemzik az energiafogyasztási és -költség adatokat (villamosenergia, gáz és víz). A megbízóval együttműködésben összegyűjtik és elemzik az adatokat, dokumentumokat, mélyinterjúkat készítenek a cég vagy ingatlan üzemeltetésért, technológiai folyamatokért felelős szakembereivel, és ez alapján készül el a jelentés.

Kovács Emese (balról) és Tóth Nelli „érthető és elmagyarázott” végterméket ad a cégvezetőknek az energetika területén. Fotó: Sebestyén László

Amikor 2015-ben odamentek egy nagyvállalathoz energetikai auditra, akkor az üzemeltetők és a technológusok távolságtartók, néha kétkedők voltak. „Nem feltétlenül értették, hogy ez miért szükséges, miért kérdezünk ennyi mindent, hogy mi miért van így.

Néhol rámutattunk olyan rendszerbeli hibákra, amelyek nem feltétlenül szándékosan keletkeztek, inkább az »ezt így szoktuk« -megközelítésből eredtek.”

Emese és Nelli azt is saját erősségének tartja, hogy ilyenkor empátiával fordulnak a probléma felé, mert „mi nem azért vagyunk ott, hogy mindenkire ráhúzzuk a vizes lepedőt”, hanem hogy megnézzék, mik a fejlesztendő területek, vagy azok a régebben esetleg lesöpört javaslatok, amik most egy energiaköltség-megtakarítási szempontot mellétéve át tudnak menni a menedzsmentnél. A külső szem nemcsak ezért jó, hanem azért is, mert a segítségükkel könnyebben fel lehet vállalni olyan változtatásokat, amelyek esetleg belülről kezdeményezve konfliktust okoznának.

Nem kell mindent lecserélni

„A többi auditáló szervezettől egy kicsit különbözünk abban, hogy kifejezetten az üzemeltetésben rejlő energiamegtakarításra fókuszálunk”. Egy energetikai audit bekerülési árának sokszorosát meg lehet takarítani a javaslatokkal: egy nagyvállalat méretű termelővállalat üzemeltetésben rejlő megtakarítás a tapasztalatok szerint akár 10-15 millió forint is lehet.

Amikor nagyobb gépészeti berendezésekhez, akár a kazánhoz, vagy a légtechnikához is hozzá kell nyúlni, ott már öt éven felüli a megtérülés. Mindig megnézik azt is, hogy az adott vállalatnak hogyan érdemes integrálni a saját rendszerébe egy napelemes, egyéb megújulós, vagy hőszivattyús rendszert. A korábbi rendszerek teljes lecserélésével kapcsolatban óvatosságra szokták inteni az embereket.

„A klímamodellek alapján várhatóan enyhülhetnek a telek, de a nyári forróság is fokozódik, ezért mi mindig azt mondjuk, nézzük meg, hogy épületszerkezeti elemek korszerűsítésével, hőszigetelésével hogyan tudjuk lecsökkenteni az épület fűtési és hűtési igényét is, és csak ezt követően javasoljuk a megújuló rendszereket.”

Ezeket később ki lehet egészíteni akár egy napelemes korszerűsítéssel, hogy a helyben előállított zöld energia biztosítsa a cég ellátását, és olyan hibrid módszerek kidolgozásában is partnerek, amelyekben egy hőszivattyús rendszer tud jól működni mondjuk egy gázkazánnal.

Az energiahatékonysági törvény szerint bizonyos éves energiafogyasztás felett a cégeknek energetikai szakreferenst kell igénybe venniük. Nelliék ebben az állandó, független, külső energetikai szakértői szerepben is dolgoznak havi, vagy akár napi szintű a kapcsolatot tartva a jellemzően energiaintenzív gyártó cégekkel.

Figyelik a fogyasztást, segítik az energiabeszerzést és mindennel, ami energia téma, hozzájuk fordulhatnak.

A nagyvállalati szektorban jellemző, hogy mindenki a saját, kijelölt sávján, a rábízott feladatok mentén dolgozik. Nem biztos, hogy oldalra-, vagy akár körbenéznek és megkérdezik a más szakterületen dolgozókat. „Pedig a fenntarthatóság és az energiahatékonyság is olyan, hogy sok-sok ember együttműködésén és akaratán múlnak a dolgok. Az üzemeltető vagy az ügyvezető egyedül nem tudja végrehajtani a változást, az minden esetben az ott lévő emberek hozzáállásán és akaratán is múlik” – mondja Nelli.

Amíg itthon is nagyon alacsonyan voltak az energiaárak, nehezen indultak be az energiahatékonysági beruházások. Az energiahatékonysági tao, vagyis adókedvezmény bevezetése fontos fiskális ösztönző volt, főleg, mert – számos EU-támogatással ellentétben – Budapesten és a Pest megyei régióban is igénybe lehet venni. Az MN6 több cégnek abban is segített, hogy megnézték, jogosultak-e erre az adókedvezményre.

Mára összesen több mint 25 külső szakértővel is együttműködnek projektszinten, akik között van közlekedésmérnök, meteorológus, klímakutató, épületgépész, és villamos mérnök is, mivel a műszaki, technológiai újdonságok nyomon követése ugyanolyan fontos, mint a jogszabályváltozásoké.

Egyre több darabból áll a puzzle

Emese szerint az utóbbi tíz évben a cégvezetői hozzáállás is jó irányba változott, most érkezik meg egy olyan vezetői generáció, amelynek már nem a nulláról kell elmagyarázni az energiahatékonyság és a fenntarthatóság fontosságát. Persze kulcskérdés, hogy mennyire van pénzügyi lehetőség ezeknek a megvalósítására, de az biztos, hogy fontos terület lett.

Közben belépett egy másik, az energiahatékonysági tao-nál sokkal markánsabb pénzügyi ösztönző is a 2022-es energiaárrobbanás formájában. Nelliék segítenek eligazodni a cégeknek a jogszabályok között, de azt mondják, mindig kell egy belső motiváció is, hogy a spórolás mellett miért érdemes ezzel foglalkoznia az adott vállalatnak.

A fenntarthatóságban elért eredmények a cég hitelezhetősége, jövőállósága, a cégérték növekedése, de a fiatal munkavállalók hatékonyabb bevonzása érdekében is fontosak. Míg korábban ez egy pár darabos puzzle volt, most már sokkal több elemet kell összeilleszteni – utal Emese arra, hogy már az ESG-beszámolási kötelezettség is megjelent. Emiatt szélesebb optikában vizsgálják az energiahatékonyságot és a környezeti mellett, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontok is bejönnek.

Az EU 2050-re már teljesen klímasemleges működést várna el a cégektől, ami tényleg „nagy feladat lesz a vállalatoknak” – mondja Emese. A 2023. évi CVIII. törvény (ESG-törvény) hatálya alá tartozó vállalatoknak fenntarthatósági átvilágítást kell végezniük, emellett auditált ESG beszámolót kell készíteniük. Vagyis immár az ESG-beszámolót is annyira komolyan kell venni, mint egy pénzügyi beszámolót. A legnagyobb vállalatoknak éppen most, 2025 elején kell riportálniuk, mondja Emese.

„Mint ahogyan azt sem kérdezzük meg, hogy miért kell összegyűjtenünk a számlákat a könyvelőnek, hanem ez az alap, úgy mostantól az energiafogyasztásra vonatkozó számoknak és értékeknek is ugyanilyen megalapozottnak kell lenniük.

(…) Mi mindig ezt képviseltük a munkánk során. Nem becsültünk, hanem ténylegesen utána mentünk az adatoknak.”

A Burberrytől a BMW-ig

Az energiaügynökség egyik legnagyobb 2024-es projektje a BMW debreceni gyártóbázisán elvégzett audit volt, aminek keretében a már átadott irodaházaknál, épületeknél vizsgáltak meg üzemeltetési és épületfelügyeleti beállításokat. De az éppen nagy regionális bővülésben lévő Autowallis is ügyfelük: a cégcsoport külföldi ingatlanjaival is foglalkoznak és folyamatos energiamenedzsmentet végeznek.

Székely Gábor 2018-ban váltott az AutoWallisba. A gépjármű kiskereskedelem ingatlan- és energiaintenzív üzletág – mondja –, ahol megfelelő lokációjú, jó minőségű ingatlanokban működnek, a mobilitási üzletág és a gépjármű nagykereskedelem esetében pedig sok lehetőség kínálkozik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

Mára nincs olyan területe az energiamenedzsmentnek, ahol ne az MN6-tal működnének együtt – legyen szó energiatanúsítványokról, az ingatlanok energetikai auditjáról, az éves energetikai jelentésről, az ingatlanok infrastruktúrájának energetikai optimalizációjáról vagy az energiahatékonyságot javító beruházások előkészítéséről. De fontos új együttműködési terület az ESG aktivitás is, ahol az MN6 fontos partner a szén-dioxid-kibocsátás számbavételénél és a klímakockázatok felmérésénél, illetve az éghajlatváltozás-átállási terv összeállításánál – fejti ki Gábor.

Mint fogalmaz:

„aki képes előterjeszteni egy menedzsernek vagy egy tulajdonosnak, hogy »figyelj, ezt a beruházás érdemes megcsinálni, tegyél bele erőforrást, és majd csak utólag, egy vagy két év múlva jönnek az eredmények«, ahhoz magas szakértelem, kompetencia és nagy bizalom, hitelesség kell. Bennük ez megvolt és jöttek is az eredmények.”

Gábor szerint Emese és Nelli empatikus és agilis személyisége is sokat hozzátesz a közös munkához, emellett nagyon precízek. „Biztosak lehetünk benne, hogy az összes Excel-cellában, kimutatásban minden szám a helyén van és megalapozottan pontos.”

2016-ban és 2019-ben dolgoztak az egyik nagy fast fashion lánc hazai cégének is, amelynek a nagyvállalati energetikai audit keretében ők javasolták, hogy cseréljék le az addig használt neon fénycsöveiket és reflektoraikat. Ezek nagy belső hőnyereséget jelentettek, hiszen a lámpák nemcsak megvilágították, hanem fel is fűtötték a teret, ami miatt a kényelmes vásárlói élmény érdekében hűtésre volt szükség, ez pedig megdobta a villanyszámlát.

A LED-es világításra való áttérést nem volt könnyű átvinni a svédországi menedzsmenten. „Akkor épp a Burberry Magyarországnak is dolgoztunk. Felhoztuk példaként, hogyha már egy luxusipari cég – amelynek szintén fontos, hogy például a színek az üzletben megfelelően érvényesüljenek, és hogy általában a vásárlói élmény nagyon magas szintű legyen – is meglépett hasonlót, akkor ennek van relevanciája.”

A Burberryvel nemcsak az üzlet megvilágításán, hanem akkori Andrássy úti boltjuk komplexebb energetikai menedzsmentjén is együtt dolgoztak.

Az energetikai területen kevés női szakember van, amit mindennapi munkájában Nelli és Emese is megtapasztal. Volt, hogy egy tárgyalásra várva – a személyes prezentálásra, helyzetfelmérésre és műszaki bejárásra kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek – megkapták a kérdést, hogy a kollégájuk mikor érkezik.

„Mi meg mondtuk, hogy nem érkezik. Mi ketten jöttük, kérjük a kazánház kulcsát és mi fogunk felmenni a tetőre is”

– nevet Nelli.

The post Két magyar nő, akik nemcsak a számlákat, hanem a kazánkulcsot is elkérik, aztán komplett tervet tesznek az asztalra appeared first on Forbes.hu.