Egyre több kutatás igazolja, hogy a napjainkban termesztett zöldségek és gyümölcsök már nem tartalmaznak annyi vitamint és ásványi anyagot, mint évtizedekkel ezelőtt – írja a Nőklapja.hu. A nagyszüleink által fogyasztott élelmiszerek valószínűleg jóval gazdagabbak voltak tápanyagokban, de mi áll ennek hátterében?

Kevesebb tápanyag a tányérunkon

A szakértők egyetértenek abban, hogy az egészséges étrend egyik alappillére a zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása. Naponta legalább 40 dekagramm friss és feldolgozott növényi eredetű táplálék bevitele javasolt. Ennek ellenére egyes tanulmányok szerint tízből kilenc magyar nem fogyaszt belőlük elegendő mennyiséget. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a mai termények tápértéke is csökkent az elmúlt évtizedekben, ami miatt egyes esetekben az étrend-kiegészítők használata is indokolttá válhat.

A tudományos háttér

Egy 2024-es tanulmány a Foods folyóiratban rávilágított arra, hogy számos mai növény kevesebb fehérjét, kalciumot, foszfort, vasat, riboflavint és C-vitamint tartalmaz, mint régebben. A modern mezőgazdasági gyakorlatok – például a műtrágyázás, az intenzív öntözés és a túlzott terméshozam-növelés – mind hozzájárulnak a talaj kimerüléséhez, ami akadályozza a növények tápanyagfelvételét. Az éghajlatváltozás és a növekvő szén-dioxid-koncentráció szintén kedvezőtlen hatással van a növények tápanyagprofiljára.

A tápanyagcsökkenés már régóta ismert probléma

A kérdés már a 2000-es évek elején is foglalkoztatta a tudósokat. Egy 2004-es tanulmány 43 különböző növény esetében figyelte meg a tápanyagtartalom csökkenését, többek között a gabonafélék, a bab, a spárga, a görögdinnye és az eper esetében. A kutatás kimutatta, hogy a brokkoli, a kelkáposzta és a mustárzöld kalciumtartalma jelentősen csökkent, míg a mángold, az uborka és a petrezselyem vas- és C-vitamin-tartalma is visszaesett.

A nagyüzemi mezőgazdasági módszerek következtében nemcsak a növényi élelmiszerek tápértéke csökkent, hanem az állati eredetű termékek minősége is romlott, mivel az állatok sem jutnak megfelelően tápanyagban gazdag takarmányhoz.

Az íz is változott

Sokan észrevették már, hogy a bolti paradicsom vagy eper nem olyan ízletes, mint a házikertben termesztett változatok. Ez nem véletlen, hiszen a mesterséges érlelés és a tápanyagszegény talaj hatással van a gyümölcsök és zöldségek ízére is. Az intenzív termesztési módszerek miatt az élelmiszerek gyakran veszítenek természetes aromájukból, így kevésbé zamatosak és illatosak.

Mit tehetünk?

Bár a folyamat egyhamar nem fog megváltozni, az egyéni táplálkozási szokásokkal csökkenthetjük a tápanyagveszteség negatív hatásait:

Helyi, friss és szezonális termékeket válasszunk, amelyek természetes érési folyamaton mennek keresztül.

Piacon vásároljunk, ahol nagyobb az esély a friss és kevésbé feldolgozott élelmiszerekre.

A biogazdálkodásból származó terményeket részesítsük előnyben.

Saját termesztésbe foghatunk, így kontrollálhatjuk, milyen körülmények között fejlődnek a növényeink.

A változatos étrend és a tudatos vásárlási szokások segíthetnek abban, hogy szervezetünk megkapja a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, még ha a termények tápértéke csökkent is az elmúlt évtizedekben.

Érdemes a növényvédőszerekre is figyelni: Ezek a gyümölcsök és zöldségek tartalmazzák a legtöbb növényvédőszer-maradványt.

The post Kevesebb tápanyag, gyengébb íz: mi történik a zöldségekkel? first appeared on Sokszínű vidék.