Az Európai Ügyészségnek akkor kell döntenie hatáskörének gyakorlásáról, ha csalást követnek el az EU-n kívüli országoknak, vagy a nem részt vevő tagállamoknak – köztük Magyarországnak – juttatott uniós forrásokkal kapcsolatban
– mondta Tine Hollevoet, az Európai Ügyészség (EPPO) szóvivője a Népszavának. A lap azután érdeklődött a szervezetnél, hogy a napokban elárulták, az EPPO is nyomoz az elhíresült nyírmártonfalvai, erdő nélküli lombkoronasétány ügyében.
Az EPPO korábbi leveléből – melyet a Transparency International Magyarországhoz (TI) juttattak el – még csak annyi volt tudható, hogy a 2017 és 2022 között Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás miatt vizsgálódnak. Erre a Legfőbb Ügyészség azzal reagált, hogy „továbbra is Magyarországon folyik nyomozás az úgynevezett nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében”, és mivel az EPPO-rendelet pontosan meghatározza az Európai Ügyészség hatáskörét, „ebből következően a Magyarország területén, magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt – mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek – az EPPO nem járhat el”.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója azt mondta a Népszavának: az Európai Ügyészségnél vélhetően arra a jogi álláspontra helyezkednek, hogy mivel az unió központja Brüsszelben van, a közösségi büdzsét károsító vagy azt megkísérlő magatartások elkövetésének a helye is Belgium. Vagyis az elkövetés helyének nemcsak Magyarországot, hanem Belgiumot is tekinthetik, így akár ott is vádat emelhetnek, ha kiderül, hogy az ominózus sétányt építő magyar cég nem megfelelően használta fel a forrásokat.
Az Európai Ügyészség most azt írta a lapnak, hogy hiába tartja távol az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Ügyészségtől, ez nem gátolja az EPPO-t abban, hogy eljárjanak a hasonló ügyekben, ha uniós pénz érintett.
Azt írták:
Ez az eset áll fenn, ha a bűncselekményt az Európai Ügyészség körzetén kívül követi el egy részt vevő tagállam állampolgára, vagy ha a kár Belgiumban keletkezik (például kiadási csalás, vagy az EU-s források innen történő folyósítása miatt.) Sőt, akkor is ez a helyzet, ha hamis dokumentumokat kap egy belga uniós szerv a források megszerzése érdekében.
The post Kicselezheti az Európai Ügyészség a magyar hatóságokat az elcsalt uniós pénzek ügyében first appeared on 24.hu.
