A hipotermia, vagyis a kihűlés sokak fejében extrém helyzetekhez kötődik: havas hegycsúcsokhoz, jeges vízhez, hosszú órákig tartó kinti tartózkodáshoz. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Ez az állapot akkor alakul ki, amikor a test maghőmérséklete 35 Celsius-fok alá csökken, és a szervezet már nem képes fenntartani a normális működéshez szükséges belső egyensúlyt. Ilyenkor az anyagcsere lassul, az idegrendszer és a keringés működése zavart szenved, súlyos esetben pedig a kihűlés közvetlen életveszéllyé válik – írja a Webbeteg.
A hideg idő beköszöntével különösen fontos felismerni, hogy a hipotermia nem kizárólag a szabadban fenyeget. Természetesen a fagyos szél, az eső, a vizes ruházat vagy egy vízbe esés mind gyorsítják a hővesztést, de a kihűlés akár lakáson belül is kialakulhat. Rosszul fűtött helyiségekben, huzatos környezetben, vagy olyan embereknél, akik mozgásukban korlátozottak, és nem tudnak segítséget kérni, a veszély észrevétlenül nő.
Bizonyos élethelyzetek és állapotok különösen sérülékennyé teszik az embert. Időskorban a hőszabályozás már nem működik olyan hatékonyan, a hidegérzet tompul, így a kihűlés sokszor későn válik nyilvánvalóvá. A csecsemők szervezete szintén gyorsan veszít hőt, miközben még nem képes hatékonyan alkalmazkodni a környezethez. Az alultápláltság, a folyadékhiány, egyes gyógyszerek vagy a krónikus betegségek szintén csökkentik a szervezet védekezőképességét. Külön kell figyelni az alkoholfogyasztásra: bár átmenetileg melegségérzetet kelt, valójában értágulatot okoz, fokozza a hőleadást, és elfedi a kihűlés figyelmeztető jeleit.
A hipotermia kezdetben gyakran ártalmatlannak tűnő tünetekkel jelentkezik. Az érintett erősen reszket, bőre hideg tapintatúvá és sápadttá válik, mozgása pedig ügyetlenné, beszéde lassul. Ezek a jelek még azt mutatják, hogy a szervezet aktívan próbál védekezni: a reszketés a hőtermelés egyik eszköze. Ahogy azonban a testhőmérséklet tovább csökken, a helyzet gyorsan romlik. A reszketés megszűnése már kifejezetten rossz jel, a pulzus lelassul, a vérnyomás csökken, az érintett zavarttá, aluszékonnyá válik, mozgása bizonytalanná lesz. Súlyos kihűlésnél eszméletvesztés, szívritmuszavar, sőt légzésleállás is bekövetkezhet.
Ha kihűlt emberrel találkozunk, a legfontosabb a nyugodt, megfontolt cselekvés. A hirtelen mozgatás és az agresszív melegítés többet árthat, mint használhat. Elsőként meleg, szélvédett helyre kell juttatni az érintettet, a nedves ruházatot óvatosan eltávolítani, majd száraz takarókkal betakarni. A felmelegítést mindig a törzsre kell koncentrálni, mert a végtagok gyors melegítése a hideg vér hirtelen visszaáramlását okozhatja a szívbe. Meleg ital kizárólag akkor adható, ha a beteg éber és biztosan tud nyelni, alkohol viszont semmilyen körülmények között nem adható.
Kórházi körülmények között a kezelés a kihűlés mértékétől függ. Enyhébb esetekben elegendő lehet a fokozatos, passzív felmelegítés, súlyosabb állapotban azonban melegített infúziók, párásított oxigén, speciális vérmelegítő eljárások vagy más intenzív terápiás beavatkozások válhatnak szükségessé.
A hipotermia megelőzése sokszor egyszerű lépéseken múlik. A réteges, szélálló öltözködés, a száraz ruházat, a megfelelő táplálkozás és folyadékbevitel mind alapvetőek hideg időben. Legalább ilyen fontos az odafigyelés: az idős, egyedül élő vagy beteg emberek rendszeres ellenőrzése sok esetben életet menthet.
Most a Gemencen is a jég az úr, ugyanakkor szándékosan nem takarították le a havat a borsodi falu egyik utcájában, hogy a gyerekek szánkózhassanak.
The post Kihűlés: az állapot, ami észrevétlenül ölhet first appeared on Sokszínű vidék.
