„Magyaroszágon a hatályos definíció alapján a magyarság sem őshonos” – írja kommentben a Magyar Országos Horgász Szövetség.

Mi történt? A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) a Facebook oldalán kommentben reagált az amur védelmével kapcsolatban felmerülő véleményekre, a válaszukban a kritikát megfogalmazókat „sötétzöld” jelzővel illetve. A szövetség érvelése szerint az amur védelme a többség érdeke, azoké, akik a haltelepítést finanszírozzák – tehát szerintük környezet védelme nem többségi érdek. Utána gyorsan személyeskedésbe csapnak át, és ugyan nem nevezik nevén az illetőt, kitalálható, hogy Szendőfi Balázs halkutatóra és természetfilmesre céloznak, aki többször kritizálta a Mohosz intézkedéseit és az amur védelmét.

A teljes komment így nézett ki:

A Mohosz az érvelése során egy ponton eljut oda, hogy

Magyarországon a hatályos definíció alapján a magyarság sem őshonos”.

Szendőfi a Mohosz felvetéseire külön Facebook posztban válaszolt, felhívva a figyelmet arra, hogy

Az őshonosság kérdése, amit az amurral és az általa károsított őshonos életközösséggel kapcsolatban feszegetünk, nem etnikai, hanem ökológiai kérdés, tehát a definíció fajokra vonatkozik. Felmerül a kérdés, hogy a MOHOSZ adminja milyen iskolába járt, illetve maga a szervezet milyen szinten van ökológiai szempontból, ha ilyet kijelent.”

Miért ilyen parázs téma az amur? A Mohosz 2025. január elsejével elrendelte az idegenhonos amur védelmét a Dunán és a Tiszán. A szabályozás értelmében az Ázsiából származó fajt szigorú alsó- és felső méretkorlátozással védik. Az orrtól faroktőig mérve 50 centiméternél kisebb és a 80 centiméternél nagyobb példányokat kötelező visszaengedni. Korábban nem volt rá felső méretkorlát, az alsó pedig 40 centi volt.

Az amur. Forrás: Wikipedia

Az intézkedést sok kritika érte tudományos oldalról, ugyanis az amur nem őshonos faj, igaz, a vonatkozó törvény szerint nem számít inváziósnak, ugyanakkor már beigazolódott, hogy képes szaporodni a hazai vizekben.

Az amurt a hatvanas években telepítették Magyarországra, az intézkedés célja a mezőgazdasági csatornák hínármentesítése volt, illetve gazdasági potenciált láttak a gyorsan növő halfajban, ugyanúgy, mint a szintén ebben az időben betelepített busában is. Ám míg a busát azóta inváziós fajnak minősítették, melynek horgászatát sem méretbeli, sem mennyiségi korlát nem védi, az amur most igen szigorú védelmet kapott. Pedig számos problémát okoz, ugyanis:

az amur kizárólag növényi táplálékokat fogyaszt, és rövid időn belül minden vízinövényzetet képes kipusztítani, a planktonoktól kezdve a hínáron át a nádasokig.

számos őshonos és védett halfajunk a vízi növényzetre rakja az ikráját, így az amur ezeknek az ívóhelyeit számolja fel.

nagyon rosszul hasznosítja a növényi táplálékot, aminek a túlnyomó része az ürülékével távozik, és képes nyáron berobbantani az algavirágzást, ami tovább rontja a vízminőséget, jelentős halpusztulást okozva.

Az amur telepítését Magyarországon törvény tiltja és kizárólag külön engedély birtokában lehetséges, szigorú feltételek mellett, összhangban a 2013. évi Halvédelmi Törvénnyel, mely úgy fogalmaz, hogy hazánk őshonos halállománya nemzeti kincs. A Mohosz oldaláról nem először fogalmaznak meghökkentő módon a természetvédelemről és az őshonos fauna megőrzéséről.

Frissítés:

Közben megjelent a Magyar Haltani Társaság hivatalos állásfoglalása a kérdésben.

Eszerint:

Magyar Haltani Társaság nem támogatja az amur természetes és természetközeli vizekben történő kifogásának semmilyen szintű korlátozását, terjedésének elősegítését.”

The post Kínos kijelentésbe csúszott bele a Mohosz a magyarság őshonosságáról appeared first on Forbes.hu.