Ahogyan az árstop idejében, úgy most sem meglepő, hogy a kereskedelmi egységek nem fognak a költségeik fedezése nélkül, veszteségesen működni. Mutatjuk, mit léphetnek és mennyibe kerül ez majd – nekünk, vásárlóknak.

Mi történt? Az árrésstopban érintett 30 alapvető élelmiszer a kiskereskedelmi forgalom 25-30 százalékát teszi ki, írta meg az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a Forbes.hu kérdésére. Az említett termékekre hétfőtől a kormány tízszázalékos árrésplafont vezet be az 1 milliárd forint feletti nettó árbevétellel rendelkező kereskedők esetében.

Kontextus. Ahogyan az OKSZ és a Lidl Forbes.hu-nak tett nyilatkozataiból egyértelművé vált, a 10 százalékos árrés – ami a kiskereskedelmi különadó miatt a gyakorlatban 5,5 százalékot jelent – a legalapvetőbb költségek fedezésére sem elég, ezért várható, ahogyan az ársapkás termékek esetében is történt, hogy a nem alapvető élelmiszerek árának emelésével akarnak mozgástérhez jutni a kereskedők.

Mennyivel drágulhatnak ezek a termékek? A Telex átnézte az árrésstop hatálya alá tartozó termékek eddigi árréseit, és a csirkemell egészen alacsony 3,59 százalékától az UHT tej 75,25 százalékáig különböző értékeket találtak. A jellemző árrés 15 és 30 százalék között volt, de ezt a számot is fact-checkeltük az OKSZ-nél, ők a Forbes.hu kérdésére egy 15 és 25 százalék közti becslést említettek, ami nagyságrendileg megegyezik a Telex gyűjtésével.

Ha abból indulunk ki, hogy az árrésstop hatására nem változik meg a fogyasztás szerkezete, – Nagy Márton ezt várja, a hiányt elkerülendő pedig a 2024-es beszerzési kosarak újrarendelését írta elő a kereskedelmi láncoknak – akkor durván úgy számolhatunk, hogy a termékek 25-30 százalékának az 5-15 százalékos (15 mínusz 10, illetve 25 mínusz 10) veszteségét kell kitermelnie az üzleteknek a forgalmuk 70-75 százalékából.

• A becslés alsó korlátja, tehát ha csak a forgalom 25 százaléka érintett és csak 5 százalékos az átlagos veszteség 1,67 százalék,
• a becslés felső korlátja, tehát ha a forgalom 30 százaléka érintett és 15 százalék az átlagos veszteség 6,43 százalék,
• míg hogyha a mindenből a középértéket vesszük, tehát azt feltételezzük, hogy a forgalom 27,5 százaléka érintett és ezen 10 százalékot buknak a kereskedők,

akkor várhatóan a beszerzési árak inflációja fölött durván 4 százalékkal (3,79) drágulhat meg minden olyan termék, ami nem szerepel a 30-as listán.

De várhatóan változni fog a kosarak összetétele is. Bár a KSH inflációs kosara szakmai sztenderdek szerint kerül kijelölésre, az árrésstop, az ársapkákhoz hasonlóan erősen fogyasztástorzító hatású. Mivel a KSH kosarában felülreprezentált a 30 alapvető élelmiszer, Nagy Márton Reels videójának jóslata, miszerint 2 százalékkal is csökkenhet a KSH által mért élelmiszerinfláció, akár igaz is lehet. Ez azonban két dologgal nem számol.

Mivel várható, hogy meg fog nőni a 30 alapélelmiszer iránti kereslet, az árrésstop hiányhoz vagy a már fent említett 25-30 százalékos arány megemelkedéséhez fog vezetni. És bár a teljes társadalom fogyasztói kosara a kemény beszerzési szabályok miatt akár még változatlan is maradhat, a boltokban nem fogunk kevesebb költeni:

• ha hiány alakul ki, akkor a személyes fogyasztói kosarának átrendezésével több nem alapvető, tehát emelt árú terméket kell vennünk, ami az érzékelt inflációt a 7,1 százalékos KSH-s adat fölé fogja emelni,
• ha pedig a boltok forgalmának nem csak a 25-30, hanem akár a 35-40 százalékát is árréscsökkentett termék adja majd, akkor a többi terméken az infláció fölött átlagosan nem csak 4, de akár 5-6 százalékot is emelniük kellhet.

A román példa. Mivel ilyen unortodox gazdasági lépést magyar kormány története során még nem hozott meg, Románia 2023 augusztus elsejétől bevezetett árréskorlátozásának eredményeire nézhetünk rá példaképp. Keleti szomszédaink első körben három hónapra 14 alapélelmiszerre vezettek be árréskorlátozást, erről a Transtelex írt. Az akkor érvénybe lépő rendelet értelmében

• a termelés és feldolgozásban lévő cégek legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhattak a költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest,
• az disztribúciós láncban lévő cégek legfeljebb 5 százalékos árréssel dolgozhattak a beszerzési és működési költségekhez képest,
• míg a kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló ár fölött.

Ez az Orbán Viktor által meghatározott 10 százaléknak a duplája, és magában foglalja a költségeket, amiről a magyar miniszterelnök a reggeli videójában nem beszélt: ő a beszerzési és a fogyasztói ár közti különbségére hivatkozott, mint árrés.

A román intézkedést akkoriban a Transtelex is próbálta „tesztelni”, megnézték, hogy a 2022-es árakhoz képest mennyit jelent az árréskorlátozás a Lidl kínálatában, és azt találták, hogy „az egy évvel ezelőtti árakhoz képest egyáltalán nem szembetűnő az intézkedés. Sőt, több esetben (vöröshagyma, cukor vagy sárgarépa) így is igen látványos a drágulás”.

The post Kiszámoltuk, mennyivel drágulhatnak a nem alapvető élelmiszerek az árréstop miatt appeared first on Forbes.hu.