A Szahara bolygónk egyik legszárazabb helye, azonban 2024 szeptemberének első heteiben a szokásos csapadékmennyiség több mint ötszörösét várták. A Copernicus Sentinel-2 Föld-megfigyelő műhold két felvételét érdemes összehasonlítani.

A kép bal oldala a 2023. szeptember 14-én készült, a jobb oldala pedig ugyanezen területet mutatja, 2024. szeptember 8-án. A különbség szembeötlő: a sokkal nagyobb zöld terület azt jelzi, hogy az extra esőzések hatására friss növényzet nőtt a korábban csupasz területen. Ez a sok csapadék egy szokatlan légköri helyzetnek köszönhetően jött létre.

Afrika csapadékviszonyait a trópusi konvergenciazóna határozza meg, ez az övezet észak-dél irányban mozog, évszakos váltakozásban. A nyári időszakban észak felé tolódik el, az idei nyáron azonban a szokottnál is északabbra jutott. Többek közt ennek a helyzetnek is köze volt a nálunk és Dél-Európában is tapasztalható forrósághoz.

A trópusi konvergenciazóna egy olyan terület, ahol a felszínről a magasba emelkedő párás légtömegek intenzív felhőképződéshez vezetnek, amelyek azután kiadós csapadékot adnak. Afrika középső régiói ennek köszönhetik az esős évszak és a száraz évszak váltakozását. A csapadékos időszakot szokás nyugat-afrikai monszunként is emlegetni.

Arra, amit idén tapasztalhatnak a Szahara környezetében élők, igazán ritka esemény, nagyjából évtizedenként van esély rá. Az esemény hátterében egy 2023-as kutatás szerint az állhat, hogy mind az Atlanti-óceán északi része, mind a Földközi-tenger vize az átlagosnál jobban felmelegedett, és ez az átlagtól eltérő csapadékviszonyokat eredményezhet a Száhel-övezetben. A melegebb tengervíz a csapadékeltérés több mint feléért lehet felelős.

The post Kizöldellt a Szahara a szokatlan esőzések hatására first appeared on National Geographic.