Már megkezdték költést hazánk nagytestű ragadozó madarai, a kerecsensólymok. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság arról számolt be, hogy az első kotló példányt március 7-én sikerült regisztrálniuk, a Kígyós-Ugrai tájegységen. Tavaly ezen a területen 14 pár költött, az idei fészkek felmérése jelenleg is zajlik.
A kerecsensólyom (Falco cherrug) hazánk jelentős szimbóluma, hiszen feltételezhetően ez a faj volt – vagy róla mintázták – a magyarok eredetmondáiban szereplő turult. A Kárpát-medencétől Kínáig fészkel az erdőssztyepp zónában, ahol összesen négy alfaja él.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján veszélyeztetett fajként szerepel, állománya szinte mindenütt csökken. Magyarország ez alól kivételt jelent, nálunk az elmúlt évben rekordszámú, 200 pár költött.
A kerecsensólyom hazánkban egyébként fokozott védelmet élvez, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
A kerecsensólymok állománya a ’70-es évekbeli mélypont után kezdett el növekedni, amikor is a sok faj számára veszélyes rovarirtó szert, a DDT-t betiltották, és ezzel párhuzamosan elkezdődtek a különböző védelmi tevékenységek, például mesterséges fészkek kihelyezése.
A többi sólyomfajhoz hasonlóan a kerecsensólyom sem épít fészket, hanem más madarak fészkeit foglalja el, de ma már a hazai állomány többsége mesterséges fészkekben költ, elsősorban a magasfeszültségű oszlopokra kihelyezett költőládákban. Ezek az időtálló költőládák jelentősen hozzájárultak a faj védelméhez, csakúgy, mint az ezzel párhuzamosan zajló, középfeszültségű szabadvezetékeken történt szigetelések.
A kerecsensólymok fészekalja 2-5 tojásból áll, amelyekből 32-33 nap alatt kelnek ki a fiókák, majd 42-45 nap elteltével repülnek ki. Egykor a faj legfőbb tápláléka az ürge volt, mára ennek hiányában főleg hörcsögöt, egyéb kisebb rágcsálókat, seregélyt, gerléket fogyasztanak.
The post Költeni kezdtek hazánk ritka ragadozó madarai first appeared on National Geographic.
