Szinte törvényszerű jövőképnek tekinthetjük azt, hogy az emberiség a Földön kívül más égitesteken is megtelepedjen majd, és bár ez jelenleg még a tudományos-fantasztikus irodalom témája csak, a lehetőségeken gondolkodni ingyen van. Az első, kézenfekvő ilyen égitest a Mars lehet, ahol tudjuk, hogy fagyott formában van víz is.
Egy újonnan, a Science Advances folyóiratban bemutatott kutatási eredmény arról számolt be, hogy helyben előállítható szemcséket a marsi légkörbe juttatva kedvező hőmérsékletűvé lehetne tenni a vörös bolygót. Az elképzelést a Science ismertette.
A kutatók úgy vélik, a Marson is elérhetnénk olyan üvegházhatást, amelynek köszönhetően a felszín gyorsan felmelegedne. Ehhez azonban nem olyan gázokat használnának, amelyekből a Marson nincs elegendő, hanem az ott fellelhető alapanyagokból helyben előállítható szemcséket. E speciális szemcsék ráadásul sokkal hatékonyabbak is lennének, így gyorsabban elérhető volna velük a cél.
Ezek kb. 9 ezredmilliméter nagyságú nanorudacskák volnának, amelyek a marsi porhoz hasonlóan a légkörbe emelkedve kifejthetnék ott a hatásukat. Az alapanyagot a marsi por adná, ebben sok a vas és az alumínium, azonban egészen apró mérete és kerekded alakja miatt nem felelne meg a célnak. Azonban az ebből készíthető, marsi porszemnél kétszer nagyobb nanorudak már igen.
A kutatók számításai szerint ha ezekből a szemcsékből, mindössze 10-100 méteres magasságban, évi 2 millió tonnát kijuttatnának, akár pár hónap alatt is 10 Celsius-fokot emelni lehetne a Mars felszíni hőmérsékletén. Ez annak köszönhető, hogy e nanorudacskák a számítások szerint meglepően jól szórnák és vernék vissza az infravörös sugárzást a felszín felé.
A levegőbe juttatott szemcséket ugyanazok a folyamatok (szél, turbulens áramlatok, emelkedő légtömegek) vinnék nagyobb magasságokba, amelyek egyébként a marsi port is. Azonban e szemcsék 10-szer olyan hosszú ideig volnának a légkörben, mint a por.
E módszerrel 5000-szer kevesebb anyagra volna szükség a bolygó felmelegítéséhez, mint az üvegházgázos módszerrel.
Az évente szükségesen előállítandó nanorudak mennyisége a földi ipari ércbányászat mindössze 0,1 százaléka, és a Marson mindenütt jelen van a hozzá szükséges alapanyag.
Az viszont csak az egyik fele a terraformálásnak, hogy megemeljük a jelenleg elég zord hőmérsékletet, de kezdeti lépésnek nem rossz. Ahhoz, hogy a Mars lakhatóvá váljon, a légkörébe megfelelő mennyiségű oxigént is juttatni kell, növelni kellene a légnyomást, és meg kell oldani azt is, hogy a világűrből érkező ártalmas sugárzástól valahogy megóvjuk az élőlényeket.
Mindezen túl a marsi talaj jelen ismereteink szerint rengeteg olyan, a földi élőlények számára mérgező összetevőt is tartalmaz, ami tovább nehezítené a lakhatóságot. Természetesen nem „fenyeget” az a lehetőség, hogy a közeljövőben terraformáljuk a Marsot, azonban a gondolatkísérletek ettől még a saját otthonunk összefüggéseire is segíthetnek jobban rávilágítani.
The post Könnyebb lehet a Mars terraformálása, mint hittük first appeared on National Geographic.