Az űrhajósokat sok esetben kínozzák az immunrendszerhez köthető bajok, például kiütés-bőrpír, vagy másféle gyulladásos betegség. Egy nemrégiben a Cell folyóiratban közzé tett kutatásban azt taglalta egy nemzetközi csoport, hogy mindez megelőzhető volna kissé koszosabb környezettel.
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végeztek már olyan felméréseket amelyekben a belső felületek különféle mikrobáit elemezték és még új fajt is találtak. Az új kutatáshoz több mint 800 mintát vettek az ISS fedélzetének egyes pontjairól az ott dolgozó űrhajósok, majd azokat a Földön a szakemberek elemezték. Azt jól tudjuk, hogy sokkal kevesebb mikroba él az űrhajósok környezetében, mint bárhol itt lenn a Földön.
A kutatók arra jutottak, hogy a szándékos mikroba-betelepítésekkel javítani lehetne az űrhajósok egészségét anélkül, hogy azzal a higiéniai körülmények romlanának.
„A jövő épített környezetei, űrállomásai profitálhatnak abból, ha olyan jellegű, sokszínű mikrobaközösséggel ruházzuk fel ezeket, amilyennel a Földön is találkozhatunk, ahelyett, hogy túlsterilizálnánk őket” – mondta a tanulmány első szerzője Rodolfo Salido az eredményeket ismertető sajtóközleményben.
A friss minták menyisége mintegy százszor nagyobb volt, mint a korábbi felmérésekben vizsgáltaké. Az elemzések eredményeiből egy 3D térképet készítettek, amelyből az derült ki, hogy az ISS mikrobái és felületeken talált vegyületei miként léphetnek egymással kapcsolatba.
Az elsődleges mikrobaforrásnak az emberi bőr bizonyult, és uralkodók voltak a felülettisztító és fertőtlenítő szerek nyomai. Az egyes modulok közti mikrobaösszetétel-eltéréseket ahhoz kötötték a szakemberek, hogy az adott modult miként is használják.
Azonban a fertőtlenítők, tisztítószerek jelenléte szorosan összefüggött a mikrobák jelenlétével – nem véletlenül. A helyzetet a zárt földi környezetekhez, például városi otthonok vagy épp kórházak mikrobahelyzetéhez tudták hasonlítani a kutatók. Leginkább az olyan mikrobák hiányoztak, amelyek idelenn a talajban vagy a vízben élnek.
Mivel már sokat vizsgálták a kertészkedés immunitásra kifejtett jótékony hatását, a kutatók úgy gondolják, hogy az efféle szabadon élő mikrobák tudatos pótlásával javítani lehetne az űrhajósok egészségét is. Mindezt úgy, hogy közben nem teszik ki őket kórokozó mikrobáknak, vagyis a szükséges higiénia is fenntartható.
„Óriási különbség van abban, ha kertészkedéskor az egészséges talaj mikrobaközösségével találkozunk, mint amikor a saját mocskunkban párolódunk – márpedig ez történik a hasonló, szigorúan zárt környezetekben, ahova nem jutnak be a külső, egészséges mikrobák” – tette hozzá Rob Knight, a kutatás vezetője.
A felmérés eredményét persze lehet még finomítani azzal, hogy az egyes mikrobák hatásait külön vizsgálják. Azonban az eredmények nemcsak az űrhajósoknak hozhatnak egészségesebb jövőt, hanem azoknak is, akik a Földön töltik idejüket zárt, steril környezetekben.
The post Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét first appeared on National Geographic.
