Ma már elképzelhetetlen és rendkívül veszélyes is lenne, de a gépjármű-közlekedés hajnalán még korábban kezdtek el autót vezetni, mint ahogy azt egy képzés keretében megtanulták volna.
Az első, Benz Velo típusú autót 1895-ben hozta be Magyarországra Hatsek Béla budapesti optikus – ám az autóvezető-képzés csak ezt követően, 1900-ban indult el, de akkor sem a magánautósok részére. Az első automobil-vezető tanfolyamot a Magyar Királyi Posta hirdette meg. A sofőrjelölteket a posta a saját dolgozói közül válogatta ki, akik a kevés elmélet mellett inkább az autó kezelését, szerelési és ápolási feladatait tanulták meg, ami a kor technikai színvonala, a járművek bonyolult kezelése és megbízhatósági problémái ismeretében érthető meg.
A szervezett állami képzés 1912-ben indult meg „Gépjárművezetőket előkészítő tanfolyam” néven – ebből született meg később az Állami Sofőriskola. A közlekedési szabályok megjelenésével pedig ezek ismerete is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a képzésben.
A II. világháború előtti években a járművezető-képzés egyre inkább a hadsereg kiszolgálására állt át, a háborút követő államosítás pedig a magán-autósiskolákat is elérte. A felszerelésük és személyzetük átvételével 1949-ben megalakult az Állami Autóműszaki Intézet (AMI), majd ennek utódja lett az ATI (Autóközlekedési Tanintézet), ami már országos autósiskola-hálózatot működtetett.
Az autósiskolai oktatás első nagy reformja 1969-ben történt, amikor az ATI jármű-kategóriánként részletes tantervet és tematikát dolgozott ki, hogy a tanulók országszerte ugyanazt a tartalmat kapják, az elméleti oktatásban pedig fokozatosan áttértek a programozott audiovizuális képzésre – vagyis az egységes szemléltetőábrák használatára. A közlekedés sebességének növekedésével egyre fontosabbá vált a képzésben a vezetéselmélet oktatása is.
Habár a hetvenes évek végére a hazai járművezető-képzés szervezettségében és színvonalában is elismert, példaértékű volt Európában, a hirtelen megnövekedett forgalom miatt egyre nőtt a balesetek száma. Ezért is lett hangsúlyosabb a 90-es évek közepétől az elsősegélynyújtás oktatása és vizsgáztatása. A ma már megszokott, kék alapon fehér T jel, a tanulóvezető szimbólum használata 1992-ben vált kötelezővé.
Az új évezred technológiai fejlődése nemcsak az utakon, a járművekben, hanem az oktatásban is tetten érhető. 2012-ben a tantermi képzés mellett, annak alternatívájaként elindult az elméleti tanfolyam távoktatása, elkészültek az első digitális KRESZ-tananyagok. Ezekben a kötött, logikus sorrendben történő haladás, a kötelező teljesítés és a modulonként elvégzendő ellenőrző tesztek mind a hatékony tanulást szolgálják, miközben a módszer térben és időben rugalmasan alkalmazkodik a tanuló igényeihez és adottságaihoz.
Az első generációs e-learning anyagokban a szöveges tartalom mellett már számos kép és animáció volt. A kezdetben számítógépen és laptopon elérhető tananyagok nyolc éve váltak „mobillá”, azaz tableten és mobilon is tanulhatóvá, az utóbbi években megjelent új, átdolgozott változatok pedig már tökéletesen alkalmazkodnak a különböző kijelzők méreteihez.
Néhány hónapja a B kategóriás tananyag ismét megújult. „Jelentős fejlesztés történt a vizuális megjelenítésben: megnöveltük a 3D-s, részben interaktív animációk és a szimulációk, valamint a valós forgalmi környezetben bemutatott videók számát. A jellemző forgalmi helyzeteket gyakran több nézőpontból is megfigyelheti a tanuló. A bonyolultabb manővereket szakaszokra bontva, magyarázattal mutatjuk be. A magyarázatok, a gyakorlófeladatok és az önellenőrző tesztek nemcsak a szabályok ismeretére és alkalmazására, hanem a közlekedés lélektanára, a közlekedők együttműködésére is oktatnak.” – emelte ki a legfontosabb változásokat Dr. Szőcs Károly, a digitális eduKRESZ tananyagokat fejlesztő E-Educatio Zrt. vezérigazgatója. „A digitális tananyag célja ugyanis nem csupán a vizsga letételéhez elegendő ismeret átadása, hanem olyan mélyebb tudás és szemlélet kialakítása, amely a biztonságos és kulturált közlekedést támogatja.”
The post KRESZ-tanulás hatékonyan first appeared on 24.hu.
