Portugália gazdasága kiválóan teljesít európai viszonylatban az elmúlt években, jelenleg Lisszabon a kontinens egyik leginkább prosperáló városa. A portugál felpezsdülésben nem kis szerepe van az amerikai turistáknak, a digitális nomádoknak és a letelepedni vágyó gazdag nyugdíjasoknak. Az érmének azonban van egy másik oldala is: a felkapott helyek egyre elviselhetetlenebb lakhatási válsága.

(A szerző a Concorde részvénypiaci stratégája. Korábban megjelent írásai itt olvashatók.)

2023 egyik legérdekesebb adata az volt a számomra, hogy a portugál államháztartás 1,2 százalékos többlettel zárt (miközben az eurózóna 3,6 százalékos, az USA pedig 6,1 százalékos deficitet hozott össze a tavalyi évben). A portugál kormány az idei évre 0,3 százalékos, jövőre pedig 0,2 százalékos többlettel számol, tehát nem egy egyszeri csoda volt a mostani világban teljesen szokatlan költségvetési rendezettség.

Krízis, brutális IMF csomag

Köszönhetően a meglehetősen stabil költségvetésnek, egyre inkább múlóban van az a helyzet, amit a 2008-2009-es globális pénzügyi válság indított el, és amit a 2010 és 2014 közötti portugál pénzügyi krízis fokozott szinte elviselhetetlenné. 2011 tavaszán az IMF és az Európai Unió vezetésével 78 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagot kellett élesíteni, hogy ne süllyedjen pénzügyi káoszba a mediterrán ország.

Óriási a fordulat a 10-15 évvel ezelőtti világhoz képest jelenleg Portugáliában, amit jól mutat az államadósság GDP-hez mért értékének szignifikáns csökkenése a covid óta. A következő ábrán Portugália GDP-arányos államadósságának százalékos nagysága látható 2005 és 2025 között, ahol a 2024-es és 2025-ös adat a portugál kormány becslése:

Ezek alapján a számok alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a portugál adóssághegy növekedése nemhogy nem indul el a japán, görög, olasz, amerikai úton, hanem olyannyira sikerült konszolidálni a helyzetet, hogy másfél évtizedes mélypontra esett le ennek a nagyon fontos eladósodottsági mutatónak az értéke.

Az IMF becslése szerint a portugál gazdaság 2019 és 2024 között 8 százalékkal nőtt, szemben az egy százalék alatti német növekedéssel.

Még ennél is jobb a helyzet Lisszabon városában, ahol ez a nyolc százalékos növekedés egymagában 2023-ban megvolt.

A város adóbevételei 20 százalékkal nőttek a pandémia előtti időszakhoz képest, aminek köszönhetően Carlos Moedas, a város polgármestere nemrég eltörölte a lisszaboniak helyi adóját, illetve ingyenessé tette a tömegközlekedést a fiatalok és az idősek számára.

A szó, amit keresel: geoarbitrázs

Mi zajlik Portugáliában? Részlegesen kiváló magyarázatot ad az amerikaiak által folytatott úgynevezett geoarbitrázs három aspektusa. Röviden megfogalmazva, az amerikai turisták, digitális nomádok és az öregkorukat itt képzelő nyugdíjasok nem kis mértékben megszállták Portugáliát. Ez a Portugália iránt táplált amerikai „szerelem” kétarcú dolog, a mosoly jár a gazdasági prosperitásért, a könnycsepp pedig a lakhatási válságért.

Kezdjük az amerikai turistaáradattal! Már az is meglepő, hogy mennyire domináns jelenléte volt az USA-ból Portugáliába utazóknak 2023-ban, ahogyan azt a beutazók országok szerinti bontásából láthatjuk:

A 2024-es első félévben pedig még egy előzés bekövetkezett. Az amerikai turisták száma a 2023-as 902 ezer főről 1 039 354 főre nőtt, aminél már csak az 1 158 937 brit beutazó száma nagyobb. Lisszabon szállodáinál a vendégéjszakákat tekintve már egyértelműen az amerikaiak vezetnek. Az elköltött dollárokat, eurókat tekintve pedig még sokkal-sokkal egyértelműbb az USA-fölény.

A WSJ egy júniusi cikkében írt részletesen a Portugáliát érő amerikai turizmus boomról, ahol az Ivens nevű, szobáit éjszakánként 1000 dolláros áron kínáló hotel igazgatója nyilatkozott arról, hogy nekik a szobafoglalásaik több mint a fele érkezik az Egyesült Államokból. Jelentékeny részben az amerikai érdeklődésnek köszönhetően mára Lisszabon GDP-jének az egyötöde származik a turizmusból, illetve minden negyedik állás ehhez a tevékenységhez kapcsolódik.

Az amerikai beutazások számának a felfutásában komoly szerepe volt a TAP Air Portugal privatizálásának és stratégiaváltásának: 2015 és 2020 között mindössze öt év alatt a nyolcszorosára növelték a közvetlen USA-Portugália légi járatok számát.

Ahogy pedig töltődtek ezek a járatok, úgy csatlakoztak be az USA légitársaságai is a buliba, tovább növelve a szükséges kapacitásokat.

Az út New York és Lisszabon között 7-8 órát vesz igénybe, az időeltolódás „csak” öt óra, és az ország a relatív közelségen túl is rengeteg vonzerővel bír. Ezek közül az első az árszínvonal, ami szinte minden szegmensben az amerikai fele-harmada. Emellé érkezik szorosan a se nem hideg se nem meleg klíma, az Atlanti-óceán hűtő hatása az aktuális nyári dél-európai hőhullámokban egyre nagyobb érték ugyanis. Ezek mellé csatlakozik be harmadik nem kevésbé fontos faktorként a tengeri halakban gazdag mediterrán étkezési lehetőség, mint extra kényeztetés.

Európai kalória, amerikai kalória

Online meeting nap közben is – Amerikában

Az alacsony árak, a szélsőségektől mentes hőmérséklet és a kiváló táplálkozás lehetősége a digitális nomádokat is mágnesként vonzotta Portugáliába a covid utáni érában. Az internet elmúlt években drasztikusan javuló gyorsasága, a lassabb élettempó és az autótól és az autózástól való függetlenség lehetősége csak fokozza az amerikai fizetésből Portugáliában folytatott életvitel népszerűségét. Az Egyesült Államok keleti partjához képest öt órával előrébb járó helyi idő ezek mellé még egy igazi hab a tortán a későn fekvő, későn kelő típusú világjáró dolgozóknak. Szemben sok ázsiai országgal, ahol 10-12 órás időeltolódás van az Egyesült Államokhoz képest, ez lehetővé teszi a napközbeni online meetingeken való részvételt.

Nem csoda, hogy Lisszabon (és mellette jóval kisebb mértékben, de Porto is) Európa egyik digitális nomád fellegvárává vált. Globálisan jelenleg a becslések szerint 40 millió digitális nomád él, akik közül 18 millió amerikai. Közülük pedig 16 ezren teszik le jelenleg a voksukat Lisszabon mellett. Mivel jelentős részük az IT-szektorban dolgozik, ez a technológiai cégek szemében is egyre vonzóbbá teszi Portugáliát. Ami napjaink mesterséges intelligencia forradalma közepette például egyre több és több adatközpont-beruházásban ölt testet. Ami pedig a cikk elején bemutatott módon javítja a gazdasági prosperitást.

Hasonló módon a főleg Dél-Portugáliában letelepedő gazdag amerikai nyugdíjasokhoz, akik eszeveszett módon tépik szét Algarve ingatlanpiacának a legfelső szegmensét.

A top kategóriában itt 30 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető az elmúlt egy évben a Savills nevű ingatlanügynökség szerint. A más felsorolt mágneshatások mellett a nyugodt öregkorra vágyó amerikaiak masszívan veszik az 1 millió dollár feletti ingatlanokat itt, 2022-ben pedig egy mérföldkő is megesett Algarve ingatlanpiacán az első 20+ millió eurós tranzakciós árral. Az aktuális vágtató áremelkedés ellenére az egymillió dolláros kategóriában Dél-Portugália még mindig jóval nagyobb értéket ad a vevőknek, mint a francia Riviéra vagy a görög szigetvilág felkapott helyei.

A most felsorolt keresleti faktorok összhatása kvázi kettős gazdaságot hozott létre Portugália legnépszerűbb helyein. Ez még nem jelent alapvető problémát Lisszabon vendéglátásában, ahol megvannak a helyiek helyei és jóval nagyobb fizetőerővel bíró amerikai turisták és digitális nomádok helyei.

Katasztrofális helyzethez vezetett viszont az amúgy is felfelé trendelő ingatlanpiacon.

Lássuk is ezt a folyamatot egyetlen ábrában, ami nem más, mint az Európai Központi Bank által publikált portugál lakóingatlan-árindex 2015 első negyedéve és 2024 harmadik negyedéve között:

Szűk tíz év alatt a 167 százalékos országos átlagos ingatlanár-növekedés kifejezetten magas érték, de nem precedens nélküli a világban. Ami igazán erős, az az eurózónával való összehasonlítás 2020 negyedik negyedéve és 2024 második negyedéve között. Ebben a Covid-mélypontot követő három és fél évben a portugál lakóingatlan-árindex 56 százalékkal nőtt, szemben az eurózóna 13 százalékos növekedésével. Itt ennél az összehasonlításnál figyelhető meg istenigazából az amerikai hatás elementáris ereje.

Amit a portugál törvények két ösztönzővel is segítettek eddig.

Az egyik a 2012-es még válságidőszak óta érvényben lévő letelepedést segítő Golden Visa program, a másik pedig a digitális nomádokra vonatkozó 2022-es 12 hónapos kedvező tartózkodást adó vízum.

Ezek a programok a portugál lakosságnál egyre kevésbé népszerűek, köszönhetően az azóta az ország kedvelt helyeit érintő lakhatási válságnak, a hazaiak számára egyre kevésbé megfizethető ingatlanáraknak. Ebben a szituációban a legnagyobb dráma Lisszabonban van, ahol a tíz évvel ezelőtti 1500 euró körüli átlagos négyzetméterárak már jócskán 5000 euró fölött tartanak napjainkban. Úgy, hogy eközben a portugál lakosság mindössze két százalékának nagyobb a havi nettó jövedelme 2000 eurónál.

Nem csoda, hogy a két, amerikaiakat extrán vonzó vízumprogramot jelentősen lerohanják.

Ráadásul van egy másik fontos jelenség is: az ország spanyol határ közeli részének a már elmúlt 20 évben is megfigyelhető és egyre gyorsuló elnéptelenedése. Ez pedig tényleg elképesztő árkülönbségekhez vezet az ingatlanárakban. Jelen pillanatban Lisszabon belvárosában nyolcszor annyi az átlag négyzetméter ár, mint az ország keleti részében a fővárostól három órányi autóútra Guarda megyében.

Jónap Richárd,
részvénypiaci stratéga – Concorde Értékpapír Zrt.

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

The post Krízis, IMF-EU mentőcsomag, innen építettek sikertörténetet. De most van egy kis gond appeared first on Forbes.hu.