A világ nagy részén a karácsony már rég a múlté, mire az ortodox keresztényeknél csak felragyog az első ünnepi csillag. Miközben nálunk már lecsengett a szenteste és túl vagyunk a szilveszteren is, Kelet-Európa, a Közel-Kelet és Afrika számos közössége épp ekkor készül Krisztus születésének ünnepére. Náluk a karácsony nem decemberben, hanem január 6–7-én érkezik el.
Miért ünnepelnek 13 nappal később?
Az eltérés egészen a 16. századig nyúlik vissza. XII. Gergely pápa 1582-ben bevezette a ma használt Gergely-naptárat, amely pontosabban követte az évszakok változását, mint a korábbi, a Julián-naptár. A nyugati világ elfogadta az új rendszert, az ortodox egyházak többsége azonban nem. Így történt, hogy a karácsony az új naptár szerint 13 nappal hátrébb csúszott, és januárra került.
Fontos azonban, hogy nem minden ortodox közösség ünnepli januárban. A görög, ciprusi és román ortodoxok – akik átvették a Gergely-naptárt – ugyanúgy december 25-én tartják a karácsonyt. Más országokban viszont a hagyományos időszámítás maradt az irányadó.
Hol ünneplik januárban a karácsonyt?
A legtöbb ortodox keresztény Kelet- és Délkelet-Európában él: Oroszországban, Ukrajnában, Szerbiában, Grúziában vagy Fehéroroszországban. Jelentős közösségek élnek Egyiptomban, Etiópiában és a Közel-Keleten is.
Böjt az első csillagig
Az ortodox karácsony középpontjában nem a díszítés és az ajándékok állnak, hanem a lelki felkészülés. A hívők negyvennapos böjtöt tartanak, amely január 6-ig tart – addig, amíg meg nem jelenik az első csillag az égen. A csillag a betlehemi csillagra utal, amely elvezette a napkeleti bölcseket a kisdedhez.
Oroszországban ilyenkor kerül az asztalra például borscs vagy céklasaláta, főtt burgonya és hagyma, méz és mazsola, mint a szerencse szimbólumai, pirog, ami egy hagyományos töltött tészta.
A teríték gyakran fehér, Jézus pólyájára utalva. Sok helyen szalmát is tesznek alá, hogy a jászolra emlékeztessen.
Karácsony napján már ünnepi a lakoma
Január 7-én véget ér a böjt, és az ünnepi asztal bőséges ételekkel telik meg.
Hagyományos fogások: Oroszországban a sült liba, gyakran almával töltve, Egyiptomban a töltött szőlőlevél, a Balkánon a nyárson sült malac, a különféle pirogik és blinik.
Ezen a napon ajándékozás alig történik. Sok ortodox család inkább december 19-én, Szent Miklós napján vagy újévkor ad apróbb meglepetést.
Jeges víz, tölgyfaág és csillagjárás – különleges hagyományok
Az ortodox karácsonyhoz számunkra meglepő szokások is kapcsolódnak.
Vízszentelés
Görögországban, Bulgáriában és más országokban a papok keresztet dobnak a jeges vízbe, amelyért a hívők beugranak. Aki visszahozza, arra a hagyomány szerint egészség és szerencse vár az évben.
Badnjak: a tölgyfaág ünnepe
Szerbiában január 6-án a családfő reggel tölgyfagallyat, badnjakot hoz haza, amely az élet szimbóluma. A gallyat este megáldják és ünnepélyesen elégetik.
„Vertep” – ukrán betlehemezés
Ukrajnában január 6. és 19. között zajlik a „Vertep”, amikor gyerekek és fiatalok énekelve járják a házakat, és aprópénzt kapnak a szereplésért. A hagyomány egyszerre keresztény és ősi népi gyökerekből táplálkozik.
Karácsonyfa nélkül is lehet karácsony
Bár egyre több ortodox család állít fát, a hagyományos ünneplés lényege nem a dekorációról szól. Inkább az egymás felé fordulásról, az imáról és a közös vacsoráról, amely a család egységét szimbolizálja.
Korábbi cikkeinkben beszámoltunk már különleges húsvéti, újévi és hagyományos karácsonyi szokásokról.
The post Különleges szokásai vannak a januári karácsonynak first appeared on Sokszínű vidék.
