Hazánk madarászszemszögből elképesztően jó helyen található, hiszen igen látványosan vállatoknak az évszakok. A nyári madarászataim tapasztalata több év távlatából az, hogy mi vagyunk az utolsó generáció, amely még az aranykorszak legvégén leste az állatokat a nyolcvanas évek elején.

Költési időszakban ma már sokkal limitáltabbak a látott fajok száma. Azt az elszegényedést, amely a természetünket érinti, nyáron érzi át igazán az ember a gyakori madárfajok nagyléptékű csökkenésével, vonulási időszakban sok faj „beeshet”.

A fenti gondolatok akkor jutottak eszembe, amikor a Balaton egy még bolygatatlan szakaszán bandukoltam ki a parthoz január elején, és a nádas egy keskeny, levágott sávjában kitekintve egy fekete réce (Melanita nigra) került teleszkópom lencséje elé. A faj egyedei telelni érkeznek északról ide, olyan szakaszokat keresnek a Balatonnál, ahol sok a vándorkagyló, egyik kedvelt táplálékuk.

Hasonló faj a füstös réce (Mellanita fusca), amely egy holarktikus madárfaj, nyugaton Skandináviáig és Észtország keleti-tengeri partjáig, keleten az Ob-Jenyiszej vízválasztójáig fészkel. Hazánkban szórványos megjelenésű, egy kicsit gyakoribb a fekete récénél, korábban gyakrabban a Dunán találkozhattunk vele.

A Nyugat-Palearktikumban kisszámú telelőfajnak vélték, mígnem a Balti-tengeren találtak egy milliós példányszámra becsült telelőhelyet.

Amennyiben valaki idehaza szeretné látni, legjobban teszi, ha decemberben, januárban keresi, mivel a legtöbb Kárpát-medencei adata erre a két téli hónapra esik.

Gyakran kisebb csapatokban látható, eddig a legnagyobb példányszámban 1985. december 14-én, Horánynál, a Dunán Zágon András észlelte, akkor 186 példányt számlált, következő év januárjában Vácnál viszont „már csak” 140 példányt. Persze akkor még jócskán voltak kemény telek.

Ha füstös récék megfigyelésekor éppen kezünk ügyében van egy stopperóra, érdemes mérni a merüléseiket, a bukórécék ugyanis igen mélyre képesek merülni táplálékukért.

The post Különleges téli vendég nálunk a füstös réce first appeared on National Geographic.