Muflonra támadó kutyáról készült fénykép a Börzsönyben. Amint a Duna-Ipoly Nemzeti Park közleményéből kiderül, a vadállatot két kutya vette üldözőbe, amelyek gazdájukkal együtt sétáltak az erdőben.
A fotón jól látszik, hogy az egyiküknek sikerült is utolérnie a muflont és ráharapott hátsó lábára.
A nemzeti park igazgatósága arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutyák szabadon engedése védett természeti területeken jogszabályellenes és bírságot vonhat maga után. Emellett ráadásul kárt tehet az élővilágban is, amint a mostani példa is mutatja.
A muflon (Ovis gmelini) a vadjuhok (Ovis) nemébe tartozik, és a házijuh ősének tartják. Testhossza meghaladja az 1 métert, fején szaruból lévő szarvat visel, amelyet alakja miatt a szaknyelv „csigának” nevez. A Kaszpi-tenger környékén őshonos, ám több európai országba is betelepítették.
Hazánkba gróf Forgách Károly hozta be, aki az 1868–69-es években 10 muflont hozatott a brüsszeli és a frankfurti állatkertből, hogy ghymesi birtokát gazdagítsa ezekkel a különleges vadakkal. Ma már az ország több hegyvidéki erdőjében is előfordul, legnagyobb populációi az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint a Budai hegyvidéken található.
Táplálékát zömében fűfélék alkotják, vagyis a muflon jellemzően legelő állat, de emellett fogyasztja fásszárú növények hajtásait, rügyeit és terméseit is. Általában 2-4 példányból álló csoportokban élnek, de előfordul, hogy 30-50 egyedből álló csapat alakul ki, amelyet az öreg anyajuh vezet. Az öreg kosok magányosak, illetve 1-2 hasonló korú társukkal járnak.
Párzási időszakok novemberre esik, ilyenkor a kosok ádáz harcot vívnak egymással. Az állatok 10-20 méter távolságból rontanak egymásnak szarvaikkal, amelyek összeütközésének erős hangja akár kilométerekre is elhallatszik az őszi erdőben. Az összecsapások kemények és látványosak, azonban nem életre-halálra szólnak, csupán nőstények kegyeiért zajlanak.
The post Kutya támadt egy muflonra a Börzsönyben first appeared on National Geographic.
