Annak ellenére, hogy a pókok a közvetlen környezetünkben, szó szerint is velünk élnek, meglehetősen hiányos a róluk alkotott tudásunk. Egy német-svéd kutatócsoport nemrégiben a hazánkban is honos darázspókokat (Argiope bruennichi) vizsgálta, hogy feltárja, miként találja meg párját a faj apró termetű hímje. A kutatásról a PNAS folyóiratban számoltak be.
A ragadozók világában a szaglásnak rendkívül fontos szerep jut, de szinte semmit se tudunk a pókok szaglásáról, holott igen fontos ökológiai szereppel rendelkező ragadozók. A darázspókok azzal szolgáltattak lehetőséget a pókok szaglásának vizsgálatához, hogy esetükben a nőstények illó feromont bocsátanak ki, amellyel magukhoz tudják csalogatni a hímeket. (Számos esetben a nőstény selyemszála hordozza a feromont és vonzza a hímeket.)
No de hol a pókfi orra? Míg a rovarok esetében ismert, hogy az antennáikban hordozzák szaglószervüket, a pókok nem rendelkeznek antennákkal.
A darázspókok esetében ismert a gáznemű formában kibocsátott szexferomon kémiai összetétele, ezért konkrét kísérleteket tudtak végezni a vegyület segítségével. A kutatócsoport a pókok lábán szép számban jelen lévő érzőszőröket vizsgálta meg, és egészen speciális elektronmikroszkópos felvételek segítségével észrevette, hogy minden egyes érzőszőrszálon egészen mini üregek találhatók.
Korábban, hagyományos elektronmikroszkóppal ezeket a lyukacskákat nem vette észre senki. A darázspók hímek lábain összesen mintegy 7000, ilyen lyukacsos falú érzőszőr található.
Ezután a laborban nevelt és ivaréretté vált hím pókokat letesztelték, mennyire is érzékenyek az ismert, de szintetikusan előállított feromonra, ez igazolta, hogy a szintetikus illatanyag is kiváltja az érdeklődésüket, és minél nagyobb volt a koncentráció, annál erősebben. Ezt követően számos egyedi érzőszőr esetében megmérték az azokhoz kapcsolódó ideg aktivitását, vagyis azt, hogy az illatanyag hatására aktívvá vált-e az adott ideg.
A mérések szerint rendkívül érzékeny a pókok nőstényre szakosodott szaglása, igen kis mennyiségben is észlelik a pókparfümöt, vagyis azt, ha vonzó fajtárs pókhölgy jár a közelben. A kutatók szerint ez a rovarok legérzékenyebb szaglású csoportjaival összevethető szaglóképességet jelent. Összesen 26 hím darázspóktól vett 79 szőrszálat vizsgáltak így meg, és még azt is ellenőrizték, hogy a valódi, élő darázspók-hölgyek feromonja is kiváltja-e ezt az idegi választ.
A vizsgálatok további részében azt mérték fel a kutatók, hogy mennyire elterjedt a pókvilágban ez a lábszőrre épülő szaglás. Kiderült, hogy számos, különböző csoportba tartozó faj hímjei rendelkeznek efféle érzékszervvel, amelynek a feladata a nőstények kiszimatolása. Voltak olyanok is, amelyeknél nem sikerült azonban rábukkanni e szaglószervre, így vannak még kérdések a pókok szaglása terén.
The post Lábszőreikkel szaglásznak a pókok first appeared on National Geographic.
