Igencsak felbátorodott a lakáshitelek felvételénél a lakosság, ami a bevont saját erő mértékét illeti, írja a Világgazdaság.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a júniusban megkötött lakáshitel-szerződések 27 százalékánál 70 százalék feletti volt a hitelfedezeti mutató, miközben az új hitelek 53,6 százalékánál a felmutatott önerő mértéke az 50 százalékot sem érte el. Ehhez képest tavaly decemberben még a lakáshitel-szerződések 45,6 százalékánál regisztráltak 50 százalék alatti saját erőt, 70 százalék feletti hitel-fedezet arányt pedig nem egészen az egyötödüknél mutattak ki.
A szerződések összege szerint vizsgálva az arányokat még látványosabb a változás: az 50 százalék feletti hitel-fedezet arányú kölcsönök aránya 58,1-ről 73 százalékra ugrott fél év leforgása alatt, míg a 70 százalék feletti hitel-fedezet arányúaké 26,8-ről 42,4 százalékra, olvasható a cikkben.
A lap szerint a magas hitel-fedezet arányú hitelek arányának terjedéséhez hozzájárulhatott az is, hogy 2024 elejétől a 41 év alatti, első saját lakásukat vásárló ügyfeleknek a bankok már 10 százalékos önerőtől is adhatnak lakáshitelt (önkéntes alapon), miközben az MNB adósságfékszabályai szerint alapesetben 20 százalékos saját erő megléte az elvárás, vagyis az ingatlan forgalmi értékének legfeljebb 80 százaléka finanszírozható banki hitelből.
A 20 százalék alatti saját erő mellett felvett lakáshitelek aránya pedig a közeljövőben még tovább emelkedhet, hiszen januárban újabb könnyítés lép életbe ezen a fronton, teszik hozzá.
The post Lakáshitelek: egyre mélyebben az önerő mértéke first appeared on 24.hu.
