Az UNESCO világörökségi védelmét élvező szigetek páratlan természeti értékeket képviselnek. A szigetek az Antarktikától 1700, Ausztráliától 3800, Afrikától pedig 4100 kilométerre a Déli-óceán közepén állnak.

A tengerfenék-domborzati térképen feltűnik, hogy egy egészen elnyúlt platón találhatók, amelyen rajtuk kívül még egy francia szigetcsoport is otthonra lelt. A platót elsüllyedt kontinentális talapzatnak tartják a szakemberek.

Bár a plató 3000 méterrel a tengerszint alatt található, a körülötte lévő tengerfenékből így is 2000 méterrel kiemelkedik. Ez a Kerguelen-plató, amelynek múltja 145 millió évre nyúlik vissza, és az Indiai-óceán felnyílásához, Antarktika, India és Ausztrália elszakadásához köthető. Az itt elhelyezkedő köpenycsóva által létrehozott vulkáni kőzetek legészakabbi képviselői a mai Tibetben találhatók, a kontinensvándorlásnak köszönhetően.

A Heard- és McDonald-szigetek léte is e köpenycsóvához köthető, vagyis a földköpenyből feláramló forró kőzetanyaghoz, hasonlóan a Hawaii-szigetekhez. A különbség az, hogy ide elég alaposan fel kell majd öltözniük az amerikai vámellenőröknek, ha a helyszínen szeretnének meggyőződni róla, minden rendben van a pingvinguanó exportengedélyeivel.

A 368 négyzetkilométer területű Heard-sziget látképét a Big Ben nevű vulkán határozza meg, amely 2745 méteres magasságba emelkedik a tengerszint fölé. A McDonald-szigetek legnagyobbika is eltörpül ehhez képest, a szigeteket néhány, a tengerből kiemelkedő szirt alkotja, összesen 100 hektár területtel. Itt található a teljes szubantarktiszi régió összes aktív vulkánja (szám szerint kettő). Külön izgalmassá teszi a helyzetet az, hogy a Big Ben csúcskráterében (Mawson-csúcs) lávató is megjelent, habár ez meglehetősen kicsike.

Amikor a műholdak optikái előtt nincs (a Déli-óceán területén gyakori) felhőtakaró, a vulkán aktivitásának egyes periódusait is észlelni tudják. 2006-ban és 2023-ban a kráterből még egy néhány száz méteres lávafolyást is detektáltak a műholdak. 2022-ben pedig több kilométerre jutott a krátertől egy lávafolyás.

A Heard-szigettől 75 kilométerre lévő McDonald-sziget mindössze 230 méteres magasságú vulkánja se rest, ennek legutóbbi kitörési ciklusa 1992-ben kezdődött, majd néhány év alatt jelentősen megnőtt a sziget mérete a kitöréseknek köszönhetően. A legutóbbi kitörés 2005-ben volt. A sziget mindössze 1,3 négyzetkilométeres.

John Heard kapitány pillantotta meg először a később róla elnevezett szigetet 1853. november végén, majd alig két hónappal később, 1854. januárban William McDonald kapitány az innen északabbra lévő, róla elnevezett szigeteket. Mindketten amerikaiak voltak egyébként.

A szigetcsoport emberi látogatói először 1855-ben léptek partra, ám azóta is csupán 240 alkalommal került sor ilyesmire. A 19. századi fókavadászatokat követően csak tudományos céllal látogatták meg a szigeteket, illetve néhány magánexpedíció látogatott ide – ezek többsége azonban az időjárás miatt partra szállni nem is tudott.

A „szigetlakók” exportálhatnak tehát vulkáni kőzeteket (bár ebből az USA nem igazán szorul behozatalra), illetve pingvinguanót. Mivel a szigetek környezete védett tengeri terület, ezért az itt élő halak és más, tenger gyümölcsei kategóriába tartozó állatok az őslakosság (pingvin, bálna, fóka, tengeri madarak) létfenntartását szolgálják, ezekből se exportál a szigetcsoport.

A szigeteknek endemikus madárfaja is van, a Heard-szigeti kormorán, amely csak e szigeteken él, és mindössze néhány száz egyed alkothatja a teljes népességét.

The post Lakatlan szigetekre vetett ki vámot Trump kormányzata first appeared on National Geographic.