A választási eredménnyel kapcsolatban azt mondta, nem látja, mi jó származhatna Trump gazdaságpolitikájából nekünk, ettől Európa biztosan nem lesz versenyképesebb, innovatívabb. A magas védővámokkal megacélozott új amerikai gazdasági irányvonal arra késztetheti az európai cégeket (a Videoton európai vevőit is), hogy a gyártásuk egy részét átvigyék Észak-Amerikába, vagy ott szerezzenek már működő gyártási kapacitásokat. Ezzel a gondolattal a Videotonnak is foglalkoznia kell – utalt arra vendégünk, hogy nem hagyja érintetlenül a vállalat üzleti környezetét a változó világ.
De van más fontos előrelépési lehetőség a cég előtt, hogy reagáljon az új helyzetre – ezt bővebben is kifejti az adásban.
Vendégünk abban nem lát újdonságot, hogy a vállalat figyeli a külföldi lehetőségeket, Vietnám például többször bekerült már a látókörükbe, a több mint ezer főt foglalkoztató bulgáriai érdekeltségük pedig – amit 1999-ben egy hirtelen adódó lehetőség kapcsán vásároltak fel – a romániai opciók vizsgálata közben merült fel.
A belengetett amerikai-magyar gazdasági paktumról, annak lehetséges hatóköréről azt mondta: a védővámok alóli egyedi kibújásra ez valószínűleg nem ad lehetőséget, mert az ütközhet az uniós alapszerződéssel, azt pedig még a Trump-adminisztráció alatt sem tudja valószínűsíteni, hogy központi utasításra magánbefektetések vándorolnának Magyarországra.
Beszéltünk arról is, mennyi a realitása a magyar kormány iparpolitikai céljának, a vállalati kifektetések, vagyis a külföldi terjeszkedés felfuttatásának. Erről azt gondolja Lakatos, hogy
a politika vágya ugyan teljesen megalapozott, de hogy vannak-e erre megfelelő számban felkészült vállalkozók, az egy erős kérdés.
Szerint bár valóban vannak problémák az európai iparban, főleg az innováció terén, de ezen a kontinensen, ebben a közösségben még mindig jó élni. Egyik vívmányként az életminőséget és a társadalombiztosítást emelte ki.
A magyar gazdaság versenyképességi hátrányáról is beszéltünk: ennek egyik okát abban látja, hogy az itteni vállalkozások egy jelentős része nem éri el a kritikus üzemméretet. Nem is beszélve a kereskedelmi vénáról.
Amikor elmegyek Kínába, és kimegyek reggel, az első teaboltban jobb sales-eket (kereskedőket) találok, mint álláshirdetésre itthon.
A termelékenység romlásának tünete az is, hogy például a kereskedelemben az elmúlt öt–hat évben az egy termékre jutó dolgozók száma nőtt.
Mint a vállalkozói érdekképviselet, az MGYOSZ elnökét kérdeztük a műsorban a kabinet minimálbér-emelési programjáról, továbbá a kormányzattal folytatott konzultáció minőségéről. Idevágó megjegyzése:
A jelen kormány, amikor olyan kérdésekről van szó, amelyek tisztán szakmaiak, és nem ütköznek politikai üzenetekkel, akkor pragmatikusabb, hatékonyabb, mint a korábbi kormányzatok, amelyek a saját és a mások ügyeit is bénábban intézték.
Szó esett még a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetői megújulásáról, Parragh László távozásáról is. Az utóbbival kapcsolatban Lakatos Péter elmondta: „Abból a szempontból egy jó hírnek gondolom a váltást, hogy az új elnök egy sikeres, gyakorló vállalkozó.” Felidézte, hogy a munkaadói érdekképviseleti oldalon eddig „eléggé kisebbségben volt”, mint aktív napi, üzleti ügyeket intéző vállalkozó. Rögzítette, hogy 4–6 évnél tovább nem kívánja betölteni a posztot, és gondoskodni akar arról, hogy legalább három utód küzdjön a székéért.
The post Lakatos Péter: Hamarabb találok egy jó kereskedőt egy kínai teaboltban, mint itthon egy álláshirdetésünkre first appeared on 24.hu.