Szokatlan helyszínről, a dunakeszi Auchan áruház parkolójából indíthatjuk sétánkat a Teknős-tanösvényen, ahol bepillanthatunk a lápok világába.
Legyél te is lápnok! – szól a felhívás a tanösvényen. Mit is jelent ez? A lápnok az, aki olyan dolgokat is megtapasztal és megért, amiket a közönséges látogató nem. A lápnok ugyanis másképp figyel, mint mások – írják. Ebben segítenek a kihelyezett táblák, rajzok és más demonstrációs eszközök, mint például a hűsségmérők, mellyel a terület más-más pontjain nézhetjük meg, hogy mennyit számít a vizek jelenléte.
Tudnivalók a tanösvényről
A tanösvény hossza 900 méter, melyen háromnegyed óra alatt sétálva, nézelődve, információkat olvasgatva haladhatunk végig.
Jól járható utak vannak, kényelmes gyerekeknek, idősebbeknek is, viszont babakocsival, kerekesszékkel nem ajánlott a néhol előforduló szintkülönbségek miatt. Vannak időszakok, amikor sárral kell megküzdeni.
Az út nagy része cölöpökre épített úton halad (stabil korláttal), ahol nem, ott akár pallókon is gyakorolhatjuk az egyensúlyozást. Egy kis hídon jutunk át a tőzeglápos területre.
Az ösvény végén egy rétre érünk, ahol akár piknikezni is lehet.
Útközben több „pavilonnál” is megállhatunk, tanulhatunk, az egyikre mászófalon fel is mászhatunk, egy másiknál a kötélhálón megpihenve a madarak szemszögéből tekinthetünk körbe.
Az információs táblák könnyed, humoros hangvételűek, felfedezésre ösztönöznek.
A Magyarország mintegy 265 fészkelő madárfajából 50 – köztük a jégmadár, a fülemüle, a vadkacsa és a szürkegém – előfordul ezen a kis lápmaradványon. Legtöbbjük a sűrű bozótban lakik. A tónál táplálkoznak, a sűrű cserjésben pedig pihenni és költeni tudnak.
Láthatunk itt még barna varangyot, vízisiklót, zöld gyíkot, pettyes gőtét, kecskebékát, bolharákot, hanyatt úszó poloskát, vöröshasú unkát, hódot, csigapiócát, nagy mocsárcsigát és édesvízi szivacsot is.
Növényfajokban is gazdag a láp, a fehér nyár, a szürke nyár, az erdei pajzsika, a réti csenkesz, a molyhos és deres sás, a tejoltó galaj, az üstökös pacsirtafű, a közönséges oroszlánfog, a kúszó boglárka, az őszi kikerics, a bozontos kutyatej, a fehérfűz és a nád is megtalálható ezen a területen.
A dunakeszi tőzegláp története
Ezen a területen valamikor az Ős-Duna egyik mellékága folyt, Dunakeszi Székesdűlő városrésze pedig egy sziget volt. Nagyjából 10 000 évvel ezelőtt az Ős-Duna medre megváltozott, a mellékág elvesztette a kapcsolatát a folyóval és állóvízzé alakult.
A környékbeli növényzet elhalt maradványai több ezer év alatt feltöltötték ezt a medret, de a víz alá kerülve nem érte őket levegő, és így nem tudtak elbomlani. Sűrű, sötét, szivacsos anyagként tőzeggé konzerválódtak.
A korábbi területből már csak egy csekély rész maradt, ez természetvédelmi terület – mint minden láp Magyarországon.
The post „Lápnokká” válhatunk a hipermarkettől induló tanösvényen first appeared on Sokszínű vidék.
