Magyarország és Szlovákia érdeklődését is felkeltette az Oroszország által szorgalmazott új, eurázsiai „biztonsági architektúra” kiépítésének folyamata, amely elképzelést a nemrégiben megtartott minszki konferencián ismertettek – olvasható az orosz állami hírszolgáltató, a TASZSZ angol nyelvű honlapján.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – amint arról beszámoltunk – csütörtökön az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval is egyeztetett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri szintű tanácsülésének margóján Máltán.

Szijjártó  október végén járt Minszkben is, az Eurázsiai Biztonsági Konferencián, ahol Lavrovval szokás szerint kihasználta az alkalmat, hogy a kétoldalú kapcsolatokról egyeztessen. Amint a csütörtöki orosz közleményben Lavrov ismertette: a minszki konferencia után Oroszország és Fehéroroszország „a sokszínűség és a multipolaritás eurázsiai chartájának” kidolgozására szólított fel.

Az októberi konferenciáról szóló közleményében a magyar külügyminisztérium Szijjártót idézve úgy fogalmazott:

(…) vissza kellene térni az eurázsiai együttműködéshez, amelyből minden fél sokat profitálhat.

Szijjártó ebben megtiszteltetésnek nevezte, hogy a rendezvényen ismertetheti Magyarország álláspontját, és aláhúzta, hogy napjainkban „komoly erők dolgoznak a vélemények hegemóniájának megteremtésén”, és ha egy adott ország irányvonala nem teljesen illeszkedik a fősodorba, akkor azonnal megkérdőjelezik a jogát ennek képviseletére.

Szergej Lavrov csütörtökön a máltai találkozó után a TASSZ szerint a formálódó eurázsiai „biztonsági architektúrával” összefüggésben azt mondta:

A minszki konferencián megjelent a magyar külügyminiszter, és Szlovákia is érdeklődést mutatott.

Lavrov hozzátette, úgy véli: más országok is közvetlen hasznot látnak majd ebből hosszú távú érdekeik előmozdítása és népeik igényeinek kielégítése szempontjából”

Az orosz külügyminiszter úgy fogalmazott: függetlenül attól, hogy a Nyugat akarja-e vagy sem, a biztonság új architektúrájának kiépítési folyamata teljes gőzzel halad előre, és már nem az euroatlanti koncepción alapul, hanem azon a felfogáson, hogy az egységes eurázsiai kontinens jelenleg mindenki számára lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki érdekeit egyformán védje, és felépítse azt az oszthatatlan biztonságot, amelyet az EBESZ-ben meghirdettek, de a Nyugat intézkedései miatt megsemmisült.

Lavrov szerint e biztonsági rendszer megsemmisülése „mindenekelőtt a NATO meggondolatlan keleti terjeszkedésének köszönhető”.

Az orosz külügyminiszter úgy látja: az eurázsiai koncepció a kontinens minden országa számára rendelkezésre álló természetes földrajzi és gazdasági infrastrukturális adottságokon alapul. Lavrov megjegyezte, Oroszország arra számít, hogy mindezeket a képességeket egyesíteni fogja a közös igyekezetben, amely minden országot kielégít.

Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi időben többször is szót ejtett a nyugati biztonsági architektúra összeomlásáról. A Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján november közepén a magyar parlamentben beszélt arról, hogy az orosz-ukrán háború jól összezavart mindent, mert elbizonytalanítja magát az Európai Uniót, amely addig egy összeurópai biztonsági architektúrát és az olcsó orosz energia és a magas színvonalú európai technológia összekapcsolását irányozta elő.

Ez a biztonsági architektúra összeomlott

– fogalmazott Orbán, hozzátéve, hogy miközben a szankciók lényegében ellehetetlenítették ezt a modellt, ma nem világos a válasz arra, milyen szerződésrendszerrel akarjuk garantálni Európa biztonságát.

Emlékezetes, hogy az orosz-ukrán háború kezdete előtt, 2021 decemberében az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki az orosz követelésekről, amelyek lényegében az 1997-es kelet-európai katonai infrastruktúra visszaállítását jelentenék. Moszkva jogi garanciákat kért arra, hogy a NATO beszünteti a katonai tevékenységét Kelet-Európában és Ukrajnában, továbbá hogy Ukrajna és a többi fennmaradó volt szovjet tagköztársaság (például Grúzia) nem csatlakozhat a katonai szövetséghez. A 1997-es kelet-európai katonai infrastruktúra visszaállítása viszont többek között azt is jelentené, hogy Magyarország nem a NATO tagja, hiszen hazánk csak 1999-ben vált az észak-atlanti katonai szövetség teljes jogú tagjává.

The post Lavrov: Magyarországot és Szlovákiát is érdekli az eurázsiai biztonsági rendszer kiépítése first appeared on 24.hu.