Hosszú várakozás után 2025-ben végre holdkrátert neveztek el a világhírű magyar fizikus, Bay Zoltán (1900-1992) emlékére – olvasható a Csillagaszat.hu oldalán. A legendás kutató vezette azt a kutatócsoportot, amely Európában elsőként észlelt radarvisszhangot a Holdról.
Ezzel a bravúrral 1946. február 6-án új korszakot nyitott a radarcsillagászatban, sőt, eljárása – a jelismétlés és jelösszegzés – ma is a rádiótávcsöves megfigyelések alapja. A kísérletben használt, 8×6,5 méteres síkantennát Istvánffy Edvin tervezte, és a Tungsram újpesti laborjának tetején működött.
A magyar kutatócsoport a háborús szűkös körülmények között is eljutott ugyanarra az eredményre, amelyet az amerikaiak – John H. DeWitt vezetésével – egy hónappal korábban jelentettek be, de Bayék teljesítményét nemzetközileg is nagyra értékelték.
A radarcsillagászat történetírói Bay Zoltánt a tudományág atyjának tartják.
A Holdra küldött radarjelek sikeres érzékelése nemcsak történelmi áttörést jelentett, hanem pontosította a Naprendszer távolságadatait, és igazolta, hogy a rádióhullámok képesek áthatolni az ionoszférán.
Már az 1990-es évek végén javasolták, hogy Bay Zoltánról nevezzenek el egy holdi alakzatot, de a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) döntésére évtizedeket kellett várni. Közben más magyar tudósok – például Hevesy György vagy Hédervári Péter – előtt már tisztelegtek egy-egy holdkráter nevében. Érdekesség, hogy a Bay eredményeivel párhuzamos amerikai kutatások vezetőjéről, DeWitt-ről mindmáig nincs holdi névadás, mivel a Vénuszon már szerepel egy azonos nevű kráter.
Az áttörés 2025-ben érkezett el: az IAU és az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata egy eddig névtelen krátert hivatalosan is Bay-kráternek (Bay crater) nevezett el. A formáció az égitest déli pólusa közelében található, átmérője 3,5 km, mélysége mintegy 700 méter. A kráter középpontjának koordinátái: 88,76° déli szélesség és 36,85° nyugati hosszúság. A NASA LRO űrszondájának felvételein tisztán látszik a fényes felső peremmel és örök sötétségben lévő belső részekkel bíró alakzat, amelyhez csak kevés napfény jut.
A Bay-kráter a Hold egyik legfontosabb, intenzíven kutatott térségében fekszik a Shackleton-, de Gerlache-, Spudis- és Cartwright-kráterek közelében. A déli poláris vidék kiemelt célpontja a jövőbeli robotikus és emberes holdküldetéseknek, ezért a felszíni alakzatok pontos elnevezése és azonosítása egyre nagyobb jelentőségű. A Magyarországról érkezett javaslat elfogadása nemcsak Bay Zoltán életművének méltó elismerése, hanem hozzájárulás is a Hold jövőbeli felfedezéséhez.
The post Legendás magyar kutatóról neveztek el egy holdi krátert first appeared on National Geographic.
