Lélegzetelállító tájak és ősi borok várnak ránk a Kaukázus kapujában

A Fekete-tenger partján, Európa és Ázsia határán, a Kaukázus hegységben fekvő Georgia (korábbi hivatalos magyar nevén Grúzia) nagyjából feleannyian lakják, mint Magyarországot. Legnagyobb és legjelentősebb városa a Mtkvari folyónál fekvő, másfél millió lakosú Tbiliszi, ahol számos felfedezésre váró hely található, kezdve az óvárostól a 4. században épült Narikala erődön át a betlemi kénfürdőig.

„Nehéz egy dolgot kiemelni egy országgal kapcsolatban, hát még ha az annyira diverz, mint Georgia. Bár Georgia alig háromnegyed magyarországnyi területtel bír, rendkívül változatos tájait és kultúráit tekintve.

Megtalálhatók félsivatagok, magashegységek, mocsárvidékek, alpesi legelők, ötezres hegyek, de van szubtrópusi régiója is.

Utazásaink során belebotlunk különböző, egymástól jelentősen eltérő népekbe, hisz évezredekig nagyhatalmak ütközőzónája volt. Érezhetőek az Oszmán Birodalom, Oroszország, a perzsák és görögök nyomai is. Ha mégis ki kellene egy dolgot emelni, akkor mindenképp a vidéki életet lenne érdemes megtapasztalnia az utazónak. Érdemes letérni a fősodratú turizmus ösvényeiről, és meglátogatni kis hegyvidéki falvakat” – tanácsolja Borbély Bence, a WanderWell csapat alapítója és vezetője.

Mit érdemes megnézni?

Kutaiszi közelében található a Prométeusz-barlang. A legenda szerint Zeusz a Kaukázus hegyére, Khvamlire láncolta Prométeuszt, mert az ellenszegült.
A Gelati kolostort Dávid grúz király alapította 1106-ban, és a 12-13. században ez volt az ország kulturális és szellemi központja.
Uplistsikhe, a kősziklába vájt város még az i.e. 1. évezredben épült.
Mcheta az ország egyik legrégebbi városa: még az 5. században alapították, 800 évig volt Georgia fővárosa, számos műemléke 1994 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel.

Tsminda Sameba templom: a 14. században épült és gyakorlatilag az évek alatt Georgia jelképévé vált. 2000 méter fölötti magasságban, szemet gyönyörködtető környezetben található.

„A kaukázusi túraútvonalak között van már sok, ami jól jelzett és kiépített. Juta faluból pl. olyan túrát is tehetünk, ahol hangulatos hüttéből nézhetünk a Kaukázus vadregényes völgyeire. Ez a Fifth Season hütte, amit ha Kazbegi (Stepantsminda) környékén bóklászunk, érdemes útba ejteni” – tanácsolja Bence.

8000 éves borkészítési hagyomány

Georgiának számos éghajlati övezete van, a szubtrópusitól a magashegyin át a félsivatagig, amelyek bőséges termést biztosítanak, köztük 500 őshonos szőlőfajtától.

Bizonyos feltételezések szerint a grúz borok a történelem legrégebbi borai, különleges ízvilágukat az adja, hogy fahordók helyett agyagedényekben érlelődnek.

A borokon túl érdemes megkóstolni a sajtokat és a grúzok jellegzetes helyi sajttal sült lepénykenyerét, a hacsapurit, amelyet sokféle változatban, de mindig frissen készítenek el.

A híres grúz vendégszeretet

A grúz supra (lakoma) egy egyedi társasági esemény, amely az ételek és a helyi értékek megosztásának és megbecsülésének ősi közösségi rituáléja. Megtisztelő helyet foglal el a világ szellemi kulturális örökségeinek listáján, az országban pedig az emberi kapcsolatok és kommunikáció elengedhetetlen formája. Ha Georgiába látogatunk, egy suprán való részvétel a legjobb módja annak, hogy megismerjük a helyieket, a szokásokat és az ország gazdag gasztronómiai kultúráját.

„Georgia alapvetően négyévszakos desztináció. Ha valaki túrázni (is) szeretne, akkor május közepétől szeptember végéig érdemes gondolkodnia. Nekem személyes kedvencem szeptember második fele, amikor már elkezdenek sárgulni a levelek. A magasan lévő túraútvonalak csak júliustól járhatóak, addig hó alatt vannak az ösvények. Ha valakit nem a túrázás vonz, akkor a tavasz és az ősz szerintem kiváló választás, ugyanis a nyár a városokban és alacsonyabban fekvő területeken elég forró. Ne feledkezzünk meg Georgia síterepeiről sem, amik egy része már bőven európai színvonalú. Nagy magasságuk miatt pedig hóbiztos pályák” – ajánlja Bence.

Írta: Németh Orsolya

The post Lélegzetelállító tájak és ősi borok várnak ránk a Kaukázus kapujában first appeared on National Geographic.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed