Az erdélyi Hátszegi-medence világszerte jól ismert dinoszaurusz-fosszíliáiról, a térségben számos lelőhely van, maguk a kövületek viszont ritkán, elszórtan kerültek eddig elő. Egy új tanulmány alapján szakértők egy csoportja a közelmúltban nagy mennyiségben, négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt tártak fel a medencében – olvasható az ELTE oldalán.

A magyar és román paleontológusokból álló Valiora Dinosaur Research Group már több mint öt éve folytat kutatásokat a régió nyugati felében. Az itt tanulmányozott felső kréta szárazföldi rétegek a dinoszauruszok kihalását megelőző néhány millió éves időszakba engednek betekintést.

Az ásatások során egy több ezer gerinces, köztük kétéltűek, teknősök, krokodilok, dinoszauruszok, repülő hüllők és emlősök maradványait magában foglaló leletegyüttest azonosítottak.

A leletek számát tekintve a K2-es lelőhely a leggazdagabb, ahol több mint 800 példány csontjait fedezték fel egy kevesebb mint 5 négyzetméteres területen.

„2019-ben, az első terepbejárásunk alkalmával a Hátszegi-medencében, szinte azonnal rátaláltunk a K2-es lelőhelyre” – mondta Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszék adjunktusa, a kutatócsoport vezetője.

Részleges dinócsontokat is megtaláltak

Körülbelül 72 millió évvel ezelőtt a mai Hátszegi-medence helyén szubtrópusi éghajlat uralkodott, a régiót időszakos folyók szelték át. Ezek a vízfolyások a környező magaslatokról zúdultak a medence irányába, a heves esőzések idejénpedig  megáradva kiléptek medrükből. A mélyebben fekvő területek felé haladva magukkal sodorták a felszínen heverő tetemeket, és olykor az útjukba kerülő élőlényeket is.

7 fotó

„A feltárt kőzetek részletes vizsgálata arra utalt, hogy a területen egykor egy kisebb tó húzódott, amelyet a heves esőzések idején kialakuló villámárvizek tápláltak. A csontokat a tóba sodró folyók energiája hirtelen lecsökkent, így a part mentén, a kialakuló deltavidéken a sodrás egymásra halmozta a tetemeket, létrehozva a rendkívül magas csontkoncentrációt” – nyilatkozta Budai Soma, a Paviai Egyetem kutatója, a publikáció társszerzője.

A lelőhelyről nemcsak különálló maradványok, hanem részleges dinoszaurusz-csontvázak is előkerültek.

Ezek két különböző növényevő fajt képviselnek, az egyik a Rhabdodontidae családba tartozó, mintegy 2 méter hosszú, többnyire két lábon járó növényevő, amely a Hátszegi-medence egyik leggyakoribb dinoszaurusza lehetett. A másik típus azonban igazi meglepetést okozott: egy Titanosauria csoportba tartozó sauropoda maradványairól van szó, ilyen jó állapotban megőrződött példányt eddig nem ismertek Erdélyből.

„A lenyűgözően magas csontkoncentráció mellett az új dinoszaurusz-lelőhely jelentőségét tovább növeli, hogy ez a leletanyag képviseli a Hátszegi-medence legidősebb gerinces-felhalmozódását. Vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy betekintsünk a Hátszegi dinoszauruszfauna legkorábbi összetételébe, és felvázoljuk azokat az evolúciós irányokat és folyamatokat, amelyek az ennél fiatalabb erdélyi lelőhelyekről ismert dinoszauruszok felé vezetnek, vagyis megértsük, miben hasonlítanak, és miben különböznek a területről ismert késő kréta kori ökoszisztémák” – mondta Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.

The post Lenyűgöző dinólelőhelyet találtak Erdélyben first appeared on National Geographic.