Előadások során többször megkérdezték már tőlem, hogy melyik az a növény, amelyet a legjobban szeretek. Ilyenkor habozás nélkül rávágom, hogy a harasztok törzsén belül, a páfrányok osztálya alá tartozó minden növényfaj. A harasztok között találhatók meg a korpafüvek, zsurlók, holdruták, páfrányok, fodorkák, pajzsikák, no meg a mételyfű és rucaöröm. Talán azért a kedvenceim, mert a páfrányok, zsurlók egy letűnt földi kor túlélői.
3 fotó
A harasztevolúció kezdetei több mint 400 millió évre nyúlnak vissza. A felső devonban már figyelemre méltó sokféleségük fejlődött ki, a karbon erdőiben pedig fatermetű korpafüvek nőttek, ezeket ma pecsétfának és pikkelyfának hívják. Ekkor fatermetű zsurlók és páfrányok is léteztek, amit ma kőszénként bányászunk, az maradt meg belőlük.
Mikor egy koprafűre, zsurlóra vagy páfrányra bukkanok, egy részleteiben fennmaradt, ősi növényvilág képviselőit látom bennük.
A korpafüveket és zsurlókat alaposan szemügyre véve feltárulnak előttünk az apró pikkelylevelek, amelyekkel a szárazföldi növényevolúció is kezdődött.
Kis bevezető után rátérek kedvenc élőhelyemre, az égerlápokra. Az egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt égerláp Káptalanfa határában fekszik, szerencsére védett élőhelyen.
Az égerláp véleményem szerint már 1930 óta létezik, egy része teljesen járhatatlan. Pontosabban még mellcsizmában is kapaszkodni kell a vaskos égergyökerekbe, hogy ne merüljek el teljesen a tőzeges talajban.
Szerencsére a vadakon kívül nem jár itt ember fia, így nagy remény van arra, hogy akár sok-sok év múlva is élvezni lehessen ritka növényeit, vízereinek csobogását és nem utolsó sorban páratlan szépségét. Legkedvesebb növényeim itt találnak kedvező életfeltételeket.
Az égerfák törzseinek mohái között nőnek a csodálatos szálkás pajzsikák (Dryopteris carthusiana) és széles pajzsikák (Dryopteris dilatata), amelyek számomra a téli hó borításban a legszebbek. Ekkor igézik meg a szemet, gyönyörködtetik a lelket igazán. Vannak kisebb példányok, de akadnak méteresnél nagyobbak is.
Ilyen számban csak az érintetlen élőhelyen akadhatunk rájuk. Vigyázzuk rájuk és védjük őket, ha már az évmilliók is ezt tették.
The post Letűnt kor emlékei ezek a növények first appeared on National Geographic.
