A magyar népi hagyományokban a szilveszter és újév időszaka különösen fontos volt az időjárás előrejelzésében és a jövő év megjóslásában. Az emberek ilyenkor számos szimbolikus cselekvést, megfigyelést és babonát alkalmaztak, hogy megértsék, mit hoz majd az új év, különös tekintettel a termésre, az időjárásra és a jólétre.
Füst
A ház kéményéből szálló füst iránya időjósló jelentőségű volt. Ha a füst egyenesen szállt fel, az csendes, kiegyensúlyozott időjárásra utalt, míg ha kanyargott vagy lecsapódott, az szélsőséges időket jósolt.
Háziállatok viselkedése
A jószágok megfigyelése is gyakori volt szilveszterkor. Például ha a baromfik kapirgálás közben mélyre ástak, az azt jelezte, hogy hosszú, kemény tél következik. Ha a disznók lusták voltak, az időjárás is lassú, nyugodt évre utalt. Ha azonban nyugtalanul viselkedtek, az változékony és viharos időket jósolt. Ha a kutyák sokat ugattak szilveszterkor, az változékony időjárást jelzett a következő hónapokra. Ha az újév reggelén a macskák szívesen ültek a kályha vagy tűzhely közelében, azt hitték, hosszú tél lesz.
Kútvíz és jegesedés
A kútból merített víz is jóslás alapja lehetett. Ha a víz tiszta és gyorsan befagyott, az kemény telet és bőséges hóesést ígért, ami a földművelés szempontjából jó termést jelentett.
Ha újév napján fagyott vagy jegesedett, az hosszú, kemény télre utalt, míg ha enyhe idő volt, az gyors tavaszt jósolt.
Hagyma
A hagyma segítségével az év hónapjaira vonatkozó időjárás-előrejelzést végeztek. Egy nagy hagymát 12 részre vágtak, mindegyiket sóval hintették meg, majd éjszakára kitették. Reggel megnézték, hogy melyik gerezd eresztett sok levet. A nedves hónapok esős időt, a száraz gerezdek száraz hónapokat jósoltak.
Álom
A szilveszter éjjel megjelenő álmok nemcsak a jövő év eseményeit jósolták meg, hanem az időjárásra is utalhattak. Például, ha valaki hóesést álmodott, az bőséges termésű évet jelentett.
Ólomöntés
Egy elterjedt szokás volt az ólomolvasztás, ahol az olvasztott fémet vízbe öntötték, és az így keletkező formákból jósolták meg az elkövetkező év gazdagságát vagy szűkösségét. A szimbolikus formák alapján az időjárásra is próbáltak következtetni.
Szélirány
Az újév napján megfigyelt szélirányból is próbálták megjósolni az időjárást. Például, ha északi szél fújt, az hideg, kemény telet ígért, míg a déli szél enyhébb időjárást hozott.
Faggyú
Szilveszterkor a disznóölésből megmaradt faggyúból jósoltak időjárást. Ha a faggyú puha maradt az újév első napján, az enyhe időjárást jelzett. Ha megkeményedett, az hideg, fagyos telet jósolt.
Kenyértészta
Az újévi kenyértésztát hagyták kelni az éjszaka folyamán. Ha a tészta szépen megkelt, bőséges esőt és termékeny évet vártak. Ha alig kelt meg, szegényes esztendőt és száraz időt jósoltak.
Naplemente
Újév napján megfigyelték a naplementét. Ha a napfény vörösesen ragyogott, az év forró nyarat ígért. A szürke, felhős idő hűvös, esős évet jelzett.
Bár a modern meteorológia és tudományos előrejelzések háttérbe szorították a népi időjóslást, sok hagyomány ma is fennmaradt, és gyakran szimbolikus szerepet tölt be a közösségekben. Az ilyen szokások segítenek megőrizni a kulturális örökséget, és egyben emlékeztetnek arra, hogy az emberek mindig is keresték a természet és az időjárás ritmusának megértését.
Öntsünk ólmot, főzzünk gombócot, hallgassuk a disznó röfögését szilveszter éjjelén!
The post Macskák, füst és hagyma: újévi időjóslás magyar módra first appeared on Sokszínű vidék.
