Szoros a kapcsolat a Nobel-díj és a Neumann-díj között. Akit a Rajk Szakkollégium hallgatói érdemesnek találnak az utóbbi elismerésre, az jó eséllyel pályázhat a svéd akadémia díjára is.
Ismert professzorok, kutatók, közgazdászok indulnak Budapestre minden évben, ha meghívót kapnak a Rajk Szakkollégiumtól. Az intézmény hallgatói immár 30 éve ítélik oda a Neumann Jánosról elnevezett elismerést azoknak a kutatóknak, akik munkásságuk révén kiemelkedőt alkottak az egzakt társadalomtudományok területén. A díj különlegessége, hogy arról a szakkollégium hallgatói, demokratikus keretek között döntenek. A nevezettek névsorát is a diákok állítják össze, majd egy-egy szavazatukkal kiválasztják azt, akit az adott évben legérdemesebbnek találnak az elismerésre.
A Neumann-díj és a Rajk Szakkollégium az elmúlt három évtizedben jelentős ismertséget szerzett a tudományos körökben. Ma már nem is kérdés, hogy a világ legszínvonalasabb egyetemeinek kutatói hazánkba látogatnak, ha meghívót kapnak a magyar diákoktól. A hallgatók elismerésének súlya van, amit az is igazol, hogy a Neumann-díjasok között 11 Nobel-díjast is találunk, ráadásul közülük heten előbb nyerték el a Rajkos diákok elismerését, mint a svéd akadémiáét. A rajkos diákoknak jó szeme van.
Csak néhány példa. Richard Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora ugyanabban az évben, 2017-ben nyerte el a Neumann-díjat és a közgazdasági Nobel-díjat. Esther Duflo, francia-amerikai közgazdász, az MIT professzora 2013-ban vehette át a Neumann-díjat, majd később, 2019-ben a közgazdaságtani Nobel-díj legfiatalabb nyertese lett. 2025-ben a kollégiumi hallgatók Edward Glaesert díjazták, aki a Harvard Egyetem professzora és a városok gazdasági szerepének fontos kutatója.
A 30 éves Neumann-díj mellett idén már a 20. születésnapját ünnepelheti a Herbert Simon-díj, amit szintén a Rajk Szakkollégium hallgatói adnak át, ezt az üzleti életben maradandót alkotó tudósoknak ítélik oda. A kiválasztási folyamat ebben az esetben is teljes egészében a hallgatókra van bízva. A Herbert Simon-díj nyertesei is több napot töltenek Budapesten, hogy egy előadás mellett mesterkurzust tartsanak a kollégiumi diákoknak. Az elismerést 13 egyetemi intézményből 21 akadémikus vehette át 2005 óta.
Rajk Szakkollégium
A Rajk Szakkollégium diákjai szinte jövőbe látó képességgel választják ki a kiemelkedő kutatókat. A Neumann-díjról és a szakkollégium munkájáról a Rajk Szakkollégium szakmai munkatanácsának az elnöke, Almási Liza mesélt a Forbes.hu-nak.
Forbes.hu: Hét olyan kutató kapta meg a Neumann-díjat, akiket később Nobel-díjjal is kitüntettek. Hogyan működik a díjazott kiválasztása?
Almási Liza: Lássuk a folyamatot, ami alapján döntünk arról, hogy kit is szeretnénk elhívni Budapestre. Azzal kezdődik minden, hogy szakkollégium hallgatóiként elkezdjük gyűjteni azoknak a kutatóknak a nevét, akiket érdemesnek találunk a díjra. Természetesen kikérjük az oktatóink véleményét, akár a korábbi díjazottakat is megkérdezzük, hogy kinek a munkáját ismernék el. Emellett azok közül a kutatók közül is válogatunk neveket, akiknek a munkáival a tanulmányaink közben találkozunk.
Az így kiválasztott kutatók munkásságának utánanézünk, megvizsgáljuk az eredményeiket, illetve a szakkollégiumban, egymás között megvitatjuk, hogy ki legyen az adott év Neumann-díjasa. Végül három jelöltre szűkítjük a kört, akik közül a kollégiumi gyűlésen, minden kollégiumi tag részvételével szavazunk. A folyamat teljesen alulról szerveződően és demokratikusan működik. Minden tagunknak egy szavazata van, amit lead arra a kutatóra, akinek az elismerést adná.
Ez a folyamat mind a három díjunknál így működik. A Neumann-díj mellet átadjuk még a Herbert Simon-díjat, ami idén 20 éves, valamint az Andorka Rudolf Medált is.
Az oktatóknak, az egyetemnek nincs beleszólása?
Nincs beleszólásuk, de az oktatóink véleményét, ahogy már mondtam kikérhetjük és ki is szoktuk.
Mennyire egyértelmű, hogy az adott évben ki nyeri a díjat? Szoktak lenni meglepetések?
A folyamat legelején soha nem egyértelmű. Sok név merül fel és rengeteget beszélgetünk róluk, folyamatosan szűkítjük a kört. Természetesen egy idő után már úgy érkezünk meg a kollégiumi gyűlésekre, hogy pontosan tudjuk, kinek a legnagyobb a támogatottsága.
A kulcs a vita, ami a közös döntéshozatalhoz vezet.
Ez a folyamat nagyjából másfél hónapot vesz igénybe, onnantól, hogy elkezdjük gyűjteni a neveket, odáig, hogy megválasztjuk a díjazottat. Persze a hallgatók számára ez egy egész éves elfoglaltság, hiszen a tanulmányaink alatt is gyűjtjük azokat a neveket, akik akár Neumann-díjasok is lehetnének. Nekem is már vannak nevek ezen a listámon. A legaktívabb munka értelemszerűen ebben a másfél hónapban zajlik.
Hogyan szokták fogadni a kutatók a meghívásotokat? Előfordult már, hogy valaki megkapta a levelet a díjról és fogalma sem volt róla, hogy miről van szó?
Igen, előfordult. Volt már olyan vendégünk, akik azt mondta, hogy az e-mailünket scamnek gondolta, hiszen csak annyit értett, hogy Magyarországról érkezett a levél. Ráadásul ezt nem egy egyetem, hanem a Rajk Szakkollégium nevében küldjük.
Szerencsére ma már van olyan régi a díj, hogy a nagy külföldi egyetemeken is meg tudják kérdezni egymást a kutatók, hogy miről is van szó pontosan. Néhány éve, amikor Mats Alvesson járt itt (a svédországi Lund Egyetem professzora, 2023-ban nyerte el a Rajk Szakkollégium Herbert Simon-díját) elmesélte, amikor megkapta a meghívónkat, akkor egy kollégáját, Hakan Hakanssont (a BI Norwegian Business School professzora, 2010-es Herbert Simon-díjas) kérdezte meg, hogy ez egy valós díj-e? Látta a korábbi díjazottak között Hakansson nevét, aki elmondta, hogy ez egy igazi díj és azt is, hogy milyen jó élmény volt Magyarországra utazni.
Fontos, hogy a díj feltétele, hogy a kutatók idelátogassanak Magyarországra. Itt tartanak előadást és mesterkurzust a Rajk Szakkollégium hallgatóinak. Azok a diákok, akik részt vesznek ezen a mesterkurzuson előtte nagyon alaposan felkészülnek az adott professzor kutatási területéből.
Az ilyen neves kutatók általában súlyos összegekért vállalnak előadásokat és kurzusokat. Érdekes, hogy a Rajk Szakkollégium neve elég ahhoz, hogy ide utazzanak Magyarországra.
Ehhez az is kell, hogy ma már van egy neve a Rajk Szakkollégiumnak és a díjainknak. Azonban az szokta leginkább megfogni ezeket a kutatókat, hogy hallgatók ítélték nekik oda a díjat. Rengeteg olyan díj és konferencia van, ahol más kutatókból, szakértőkből álló kör hívja meg őket. Viszont ők akadémikusok, akik a kutatás mellett tanítanak is, így
számukra különleges az, hogy a mi díjainkat diákok ítélik oda, akik meghívják őket és tanulni szeretnének tőlük.
A díjazottak, a vendégeink ráadásul nem csak azért utaznak ide, hogy előadást és mesterkurzust tartsanak. Néhány napot ilyenkor itt maradnak, ezt az időt pedig a hallgatókkal töltik. Programokat, városnézést szervezünk nekik, hogy kimutassuk a hálánkat, amiért eljöttek, illetve, hogy jobban megismerhessük egymást.
Vannak trendi témák, tematikák, melyek alapján a jelöltetek és a díjazottakat kiválasztjátok?
Hatással van ránk a körülöttünk lévő világ és látjuk, hogy milyen témák felkapottak. Értelemszerű, hogy olyan kutatók hívunk meg, akinek a munkássága érdekel minket. Talán nem is véletlen, hogy a Herbert Simon-díj idei nyertese, a hongkongi Hau L. Lee, akinek a szakterülete az ellátásilánc-menedzsment. A Simon-díjjal kapcsolatban egyébként sokat beszéltünk a fenntarthatóságról is, bár ilyen területtel foglalkozó kutatók még nem hívtunk meg.
A Neumann-díj esetében közgazdászokat díjazunk, viszont az a kezdetektől szempont volt, hogy az adott kutató szakterületének legyen egy erős társadalmi vonulata.
Idén 20 éves a Herbert Simon-díj
The post Magyar diákokon keresztül vezet az út a Nobel-díj előszobájába appeared first on Forbes.hu.
