Az egyiptomi Nyugati-sivatagban különleges sziklarajz-sorozattal találkozhat az ember: az Úszók barlangjának nevezett lelőhelyen olyan ábrák láthatóak, amelyeken emberek úszkálnak – írja a Live Science. A nagyjából 6000-9000 éves rajzok igen meglepőek, hiszen a térség ma rendkívül száraz, a múltban viszont egészen más volt a helyzet.
Több ezer évvel ezelőtt Szahara nem az a kietlen, homokos táj volt, mint napjainkban, ehelyett buja, vízben jóval gazdagabb régió volt. Az Egyiptom délnyugati részétől Líbia délkeleti részéig húzódó, homokköves Gilf Kebir-fennsík további bizonyítékot szolgáltat erre – itt fedezték fel a különleges rajzokat.
A lelőhelyet a magyar Almásy László fedezte fel 1926-ban, miközben feltérképezte az elzárt térséget. A kutató két, egymás melletti, sekély barlangra bukkant, amelyekben utóbb több száz, állatokat és embereket megjelenítő ábrára bukkantak.
Egy emberpár különösen felkeltette a szakértők érdeklődését, a figurák szétterpesztett karjai és lábai ugyanis úszásra utalnak. Sok kutató ma úgy véli, a rajzok az elsivatagosodás előtti időkről mesélnek, más szakemberek viszont inkább metaforikusnak ítélik az ábrákat.
Az ősi műalkotás Michael Ondaatje Az angol beteg című, 1992-es regényében, illetve az azonos című, 1996-ban bemutatott filmben is szerepelt. Ezek főszereplőjét Almásy Lászlóról mintázták.
The post Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját first appeared on National Geographic.