A Gazeta Sporturilor beszámolója szerint 14 férfi és 12 női klub képviselői jelentek meg, csupán a HC Zalau csapatától nem érkezett senki, az SCM Gloria Buzau pedig visszalépett a bajnokságtól.
Constantin Din, az FRH elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy pénzügyi szempontból nagyon jó időszakot van túl a sportág, és arra kérte a vezetőket, próbálják meg tartani ezt a tendenciát. Elmondta azt is, hogy Romániában az utóbbi időben fejlődött a kézilabda, 2023-ban a fiúcsapatok száma 21, a lányoké 14 százalékkal nőtt. Összesen 8705 licenccel rendelkező kézilabdázó van, a két nemzeti bajnokság 718 sportolója közül 499 román és 219 külföldi.
A férfi csapatok közül heten azt javasolták, hogy a benevezett meccskeretben nyolc hazai játékos szerepeljen, a Potaissa Turda és a CSM Vaslui képviselője megtoldott azzal, hogy 2026-tól egy U21-es vagy U23-as játékost is kötelező legyen nevezni.
Csökkentsük a külföldi játékosok számát, és akik jönnek, válogatott kézilabdázók legyenek
– jegyezte meg a fogarasi CSM Fagaras vezetője, Marius Gruia.
Ugyanakkor a CSM Bucuresti vezérigazgatója, Iulian Paslaru úgy fogalmazott, nem kényszerintézkedésekkel és nem a román játékosokra kényszerítendő törvényekkel fogják megoldani a problémákat.
Ami a nőket illeti, ugyancsak a CSM részéről Razvan Socolovici azt fejtegette, a román játékosok jelenleg nem emelik a bajnokság színvonalát.
Magyarországon nincs megkötés a Bajnokok Ligájában játszó csapatoknál
– érvelt a légiós kvóta ellen.
A Beszterce, a Nagybánya, valamint a HC Dunarea Braila együttese azt szeretné, ha a meccskeretbe nevezett játékosok 40 százaléka román lenne, a beszterceiek a Rapiddal együtt azt is kifejtették, hogy nincsenek jó utánpótlásedzők, akik vannak, azokat komolyabb kézilabda-kultúrával rendelkező országba kellene küldeni tanulni.
Az FRH elnöke, Constantin Din azt mondta, a következő igazgatósági ülésen a tagok szavazással döntik el, hogy melyik megoldások mellett döntenek.
The post Magyarországgal is példálóztak a román kézilabda-vezetők first appeared on 24.hu.
