Közös közleményben kérik tisztességes, korrekt kommunikációra és az ellenük irányuló támadások leállítására a kormányt.

Mi történt? Az elmúlt években, de különösen az elmúlt hetekben főként az élelmiszer-kiskereskedelmet alaptalan, a tisztességes versenyt is megkérdőjelező vádak érték – írja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Ezeket a vádakat pedig tényszerűen cáfolták, adatokkal.

Miért érdekes ez? Mert a most épp az árrést a profittal azonosító kormányzati kommunikációval szemben az OKSZ adataiból kiderül: a szektorban 340 ezer magyar ember dolgozik, naponta több millió vásárlási tranzakció történik és 14-16 ezer milliárd forint értékben vásárolnak az emberek évente. És hogy mindebből mennyit adóznak a kereskedelmi szereplők?

• Az éves szinten közel 25 milliárd forint élelmiszerlánc-felügyeleti díj, 
• a 97 milliárd forint népegészségügyi termékadó,
• a 300 milliárd forint kiskereskedelmi adó,
• az 1700 milliárd forint fogyasztáshoz kapcsolódó jövedéki adó befizetése

– mind a szektor költségvetési hozzájárulása, írták.

Mit szeretnének? Az Országos Kereskedelmi Szövetség élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatai, azaz az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar és a Tesco tisztességes és korrekt kommunikációt kér a témában a kormánytól. Szerintük ők már az árrésstop előtt is tettek javaslatokat a kormánynak, ám nem tekintették őket partnernek. Közleményük szerint nem szeretnének munkatársakat elbocsátani, fejlesztéseket leállítani, vagy akár az import felé fordulni a magyar termelők helyett…

Hogy egyébként mi lesz? Május végéig lehet bírni a kormányzati beavatkozást a kiskereskedelmi árrésbe – közölte Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója eközben egy szakmai rendezvényen, amelyől a Pénzcentrum tudósított. Azt is mondta, „a bizalmi válságot érezzük, Győr kereskedelmi szempontból kiürült, mindenki Szlovákiában vásárol”. Sőt, szerinte ha az árrésstopot meghosszabbítják, akkor hozzá kell nyúlniuk a költségekhez, miközben a beszállítók is panaszkodnak. Felhívta a figyelmet, hogy 

„egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”

Miért fontos ez? A kiskereskedelmi óriások nagy foglalkoztatónak számítanak Magyarországon, ezért sokan aggódnak az esetleges leépítések miatt. A Spar nem először nehezményezi az árréssapkát, korábban kiszivárgott levelükben havi 1,5 milliárd forintos megterhelésről írnak, és nehéz lépéseket sem zártak ki, majd jelezték, 500 termékük ára csökkent.

The post Május végéig húzzák a kereskedelmi cégek az árrésstoppal és a kormányzati lejáratással appeared first on Forbes.hu.