Már tudjuk, ki a leggazdagabb magyar, de kinek van a legtöbb pénze?

Vagyon és vagyon között is van különbség. Nem mindegy, hogy kinek mennyi a likvid tőkéje, érdemes elkerülni az „eszközökben gazdag, készpénzben szegény” állapotot. Az idei milliárdoslistánkhoz kapcsolódó elemzésünkben megnézzük, a számok alapján kinek van a legtöbb pénze a vagyon arányához képest, és milyen alternatívák vannak a „szegénység” elkerülésére.

Amikor valaki felkerül a milliárdoslistánkra, a vagyona jellemzően nem a számlaegyenlegével egyenlő. A szupergazdagok pénze cégekben, ingatlanokban, értékpapírokban és egyéb, különféle befektetésekben áll, és általában csak nagyon kevés készpénzt tartanak – legalábbis arányaiban. Ennek oka az, hogy a cash bár azonnal elérhető, tranzaktálható, az infláció miatt veszít az értékéből, a különféle likviditású vagyonelemek pedig normál piaci kondíciók között is legalább tartják az értéküket, de inkább még több pénzt termelnek.

Érdemes lehet azonban nagyobb készpénztartalékot felhalmozni abban az esetben, ha valaki a gazdasági környezet megváltozására bazíroz, és olcsón, gyorsan akar új eszközökhöz jutni.

Ezért ritkán, de előfordulhat, hogy milliárdos vagyonok felett diszponáló magánszemélyek is fizetési nehézségekbe ütközhetnek egy-egy nagyobb személyes kiadás körül. Az ilyen helyzetekre szokták az amerikaiak az „asset rich, cash poor” kifejezést használni, ami nagyjából annyit tesz, hogy az illető rengeteg vagyonelemmel rendelkezik, de pénzeszközzel nincs annyira eleresztve.

Ennek eredője lehet tudatos, tartós döntés, vagy csak átmeneti állapot is, lásd fentebb. De mit tehet egy milliárdos, ha mégis likviditásra van szüksége?

Hogyan juthat pénzhez egy milliárdos?

Általában három úton juthatnak pénzhez az eszközökben gazdag emberek:

eladják üzletrészeiket, befektetéseiket, értékpapírjaikat, államkötvényeiket;

az általuk tulajdonolt cégek, értékpapírok által termelt osztalékot vagy a kötvények által fizetett hozamot felveszik;

hitelt vesznek fel, és a meglévő eszközeiket használják biztosítéknak.

Az első kettő módszerrel az a „baj”, hogy adókötelesek, ugyanis a tőke -és osztalékjövedelem után is adózni kell. Továbbá a vagyonelemek teljes vagy részleges eladási folyamata sem azonnali (még tőzsdei cégek esetében sem lehet egy nap alatt likvidálni egy-egy nagyobb pozíciót, hogy az árfolyam ne omoljon össze), és osztalékot is általában évente egyszer lehet felvenni (persze erre is van megoldás: az osztalékelőleg intézménye).

A harmadik megoldás Nyugaton már eléggé elterjedt, és itthon is egyre több példa van rá. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a magánszemély jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik, aminek egy részét bérbe adja, egy részét nem. Hirtelen a bérleti díjakból származó bevételeinél nagyobb kiadása jelentkezik, mi lehet a gyors megoldás? Ekkor az ingatlanvagyonának egyik elemére fel tud venni egy szabadon felhasználható jelzáloghitelt és abból tudja fedezni a kiadást.

A hitelből keletkezett pénztömeg nem szja-köteles, és amíg a bérleti díjakból származó jövedelme meghaladja a felvett hitel törlesztőrészletét, jól jár.

Ráadásul azzal, hogy nem adta el az ingatlant, annak további értéknövekményéből is profitálhat, feltéve, hogy fentebb mennek az ingatlanárak, a hitelek refinanszírozásáról meg ne is beszéljünk. Ugyanez a séma eljátszható egyéb vagyonelemekkel is speciális (privát)banki termékekkel, ahol a fedezet lehet üzletrész/értékpapír, államkötvény befektetési jegy stb.

Hogyan lehet megmondani kinek mennyi pénze van?

A Forbes 50 leggazdagabb magyar milliárdost felsorakoztató listájának módszertana alapján a legegyszerűbb és legtranszparensebb közelítést a privát- és tőzsdei cégekből az elmúlt években felvett adózás utáni osztalékok mértéke mentén tudjuk megbecsülni.

 

Ezeket az összegeket az osztalék mértékétől függően sávosan korrigáljuk – élve a feltételezéssel, hogy az osztalék egy részét felélik, és ami megmarad, azt tekintjük készpénzállománynak.

 

Valószínűleg ezek a pénzek sem a párnacihában állnak, hanem a milliárdos magánszemély annak méretétől függően további likvid- és kevésbé likvid vagyonelemeket (például állampapírok, befektetési jegyek, ingatlanok) vásárol belőle, de erre nincs mindig rálátásunk – ha csak az adategyeztetések során ezt külön ki nem emelik és bizonyítják –, így ezt az összeget tekintjük a likvid vagyon alapjának.

Ki a leglikvidebb magyar?

A fentiek alapján eljátszottunk a gondolattal, hogy az idei ötvenes listánkról ki rendelkezik a legtöbb likvid vagyonnal a felvett osztalékok alapján. Az összehasonlíthatóság érdekében a teljes vagyon arányában és nem abszolút értékben vizsgáltuk ezt, mert abszolútban a Mészáros Lőrinc cégeiből felvett összesen 73 milliárdos osztalékvagyon önmagában is a harmincadik helyre lenne elég a listánkon. Ez azonban Mészáros esetében vagyonának csupán 5,88 százaléka, ami kicsivel magasabb arány, mint az átlagos magyar milliárdosé, aki vagyona 5,59 százalékát tartja likviden a becsléseink alapján.

A becsült likvid (főleg osztalék-) vagyon aránya a teljes vagyonhoz képest. Forrás: Forbes, Opten.

Az állami megbízásokkal jelentősen kitömött Lounge-csoport tulajdonosa, Balásy Gyula állna egy ilyen lista élén, becsült vagyonának több mint fele származik az elmúlt években felvett osztalékból. A második helyen Wáberer György áll, aki vagyonának közel harmadát tarthatja likvid(ebb) eszközökben.

A top tízben ott van még a Videoton három nagytulajdonosa: Széles Gábor, Sinkó Ottó és Lakatos Péter is, akik vagyonuk jelentős részét köszönhetik a gyártócég által termelt osztalékoknak, ami likvid vagyonuk alapját is képezi.

Az ország legnagyobb épület-üzemeltetési és takarító vállalatát tulajdonló Kis-Szölgyémi Ferenc vagyonának közel negyedét tekinthetjük likvidnek az osztalékok alapján.

Az ország történésze, Schmidt Mária vagyonának húsz százalékát teszi ki a Budapest Ingatlan (BIF) Nyrt. részvényeit birtokló családi holding-cégből felvett osztalék rá eső része, hasonlóan Paár Attilához, aki a West Hungária Bau (WHB) cégcsoportból kifizetett összegeknek köszönheti vagyona közel ötödét.

A kilencedik és tizedik helynél van egy jelentős letörés a vagyon arányában. Tíz százalék alatti likviditást láthatunk mind Harsányi Zsolt Axiál-tulajdonosnál, mind a Szatmári-csoport mögött álló Szatmári Zoltán és családja esetében is.

Megjelent a januári Forbes, benne az 50 leggazdagabb magyar listájával, valamint egy exkluzív megszólalásokat is tartalmazó Tiborcz István portréval. Lapozz bele a magazinba itt, vagy vedd meg az újságárusoknál:

The post Már tudjuk, ki a leggazdagabb magyar, de kinek van a legtöbb pénze? appeared first on Forbes.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed