Egy friss tanulmány alapján a civilizáció legkorábbi ismert botanikai festményei nemcsak esztétikai, hanem matematikai szempontból is igen izgalmasak – számol be az Archaeology News. A kutatók szerint ezek a műalkotások rendkívül kifinomult szám-, tér- és rendfogalmakat közvetítettek.

A kutatók a mezopotámiai Halaf-kultúra festett kerámiáit elemezték, és megállapították, hogy a mezőgazdasági közösségek legalább 8000 évvel ezelőtt matematikai fogalmakat építettek be műalkotásaikba.

A kultúrát kis, a mai Irak, Szíria és Törökország területén található mezőgazdasági települések alkották. Az őskori művészet általában emberi és állati ábrázolások jellemezték, a halafiak viszont a növényvilágot részesítették előnyben: virágokat, cserjéket, ágakat vagy fákat festettek táljaikra és korsóikra.

A csapat 29 régészeti lelőhely adatait elemezve több száz növényi motívumot dokumentált. Míg ezek közül néhány ábrázolás erősen hasonlít a valódi növényekre, más motívumok nagyon stilizáltak, de mindegyikük szándékos kompozíciót és szimmetriát mutat. Ez azért jelentős, mert arra utal, hogy ezek a motívumok valószínűleg nem csupán díszítésként szolgáltak, hanem egy közös vizuális nyelv részét képezték.

Ősi matematika

A vizsgálat egyik legérdekesebb aspektusa a virágmotívumokban ismétlődő számminták használatának bizonyítéka. Sok edényen geometriai sorrendben elrendezett szirmok láthatók, 4, 8, 16, 32, sőt egyes esetekben akár 64 elemből álló csoportokban. Az ilyen egyértelműen elhatárolt sorozatok a tér egyenletes felosztásának képességét és a duplázás és az arányos sorrend megértését jelzik. Yosef Garfinkel és Sarah Krulwich, a tanulmány szerzői szerint ez egy olyan számtani forma jelenlétét jelzi, amely megelőzte az írás vagy a formális matematika kialakulását Mezopotámiában.

Mindezek a készségek valószínűleg a mindennapi falusi életre vezethetők vissza. A mezőgazdasági közösségek lakóinak meg kellett osztaniuk a földet és a termést, illetve meg kellett szervezniük a kollektív munkát. Valószínű, hogy ugyanazok a kognitív képességek, amelyeket ezekhez a feladatokhoz használtak, megfigyelhetők a kerámia díszítésében is, ahol a szimmetria és az ismétlés felfedezésre és finomításra került.

Érdekes módon a növényi motívumok fogyasztásra alkalmas növényeket, így búzát ábrázolnak. Ehelyett virágokat és fákat jelenítenek, amelyeket valószínűleg szépségük, nem pedig hasznosságuk miatt értékeltek.

A művészi kifejezésmódok és a numerikus gondolkodás korai formái közötti kapcsolatot kiemelve az elemzés megkérdőjelezi a matematika történetének hagyományos időrendjét. A várakozásokkal ellentétben a matematikai gondolkodás nem a későbbi sumér társadalom írásos feljegyzéseivel jelent meg hirtelen, hanem úgy tűnik, hogy a mindennapi élethez kapcsolódó vizuális gyakorlatok révén fejlődött ki.

The post Matematikai gondolkodásról árulkodnak ezek a 8000 éves tárgyak first appeared on National Geographic.