Meddig nőnek az árak? Pókerparti van az ingatlanpiacon, ahol sokan magukat is átverik

Itt az áprilisi Forbes, ez meg egy szubjektív ajánló a főszerkesztőtől.

Az áprilisi lapszám azért lett igazán különleges, mert a szerkesztőség majdnem minden tagja írt bele.

Meglepőnek hangozhat ez, de egyáltalán nem jellemző. Az online, a különszámok és az események is sok erőforrást igényelnek, így ritka, hogy ilyen sok Forbes-újságíró dolgozik egyszerre egy magazinon. Igazi csapatmunka volt. De nemcsak ezért volt élmény ezen az újságon dolglozni.

Az előző lapszámnál új formátumot vezettünk be a címlapra. Ami megújult, az a Forbes logó feletti rész, ezt hívjuk slágersornak. Itt mindig az egyik összeállításunk és négy kiemelt anyagunk kap helyet, most elég nagy fejtörést okozott, mi kerüljön ide. De először nézzük a főfogást!

A 2025. április Forbes címlapja. Fotó: Krasznai Zoltán. Koncepció, utómunka, dizájn: Kenczler Márton.

A friss Forbesban 20 oldalas összeállításban jártuk körbe azt, mi történik most az ingatlanpiacon.

Számomra nem volt kérdés, hogy itt az idő, hogy Balla Ákos címlapra kerüljön. Átlátja a piac valamennyi szegmensét – mintha ki is beszélne onnan néha – a fejlesztéstől a használt lakásokig, de szeretem azt is, hogy holisztikusan is meg tudja közelíteni a piaci trendeket. Így hát átbeszéltünk olyan témákat is, mint hogy

  • hogyan hat majd egy esetleges orosz-ukrán béke a hazai ingatlanárakra,
  • mi a helyzet a toronyházak építésével,
  • jó ötlet volt-e betiltani az Airbnb-t,
  • mi az, ami nem kerülne pénzbe se, mégis csökkenthetné az albérletek árát,
  • mit gondol arról, hogy a piac kiárazza Budapestről a „helyi lakosokat”,
  • és mi lesz az eladók fejében beragadt árakkal?

Ákos lendületesen beszél, szinte levegőt sem vesz a címlapinterjú alatt, a 2 óra 20 perces beszélgetés leirata 48 oldal. Nem rossz.

De ami miatt a Forbes címlap mindenképp megérdemelt, az az, hogy Ákos a saját nevét vitte a piacra: a Balla Ingatlan ő maga, névvel és arccal vállalja. Ez bizony nemcsak komoly teljesítmény, de érték is.

Az ingatlanos összeállításban ránéztünk azokra a jószágokra is, amik nem lakóingatlanok, de az ingatlanpiacon árulják őket – ugyan mennyibe kerül ma egy tó Magyarországon? És hány tranzakció van évente?

A címlapösszeállítás fontos kérdése, hogy meddig nőnek az árak – itthon.

Nem véletlen, hogy egyre többen néznek körbe a külföldi ingatlanpiacokon. Jól csengő üzenetekből nincs hiány, kockázat és mellékhatás viszont akad bőven. Hogy üzletelnek, akik jelen vannak ezen a piacon, és mire érdemes figyelni? Kis Judit Forbes-sztorikon keresztül segít eligazodni.


Hogy lesz abból üzlet, hogy valaki részleteiben is nagyon kidolgozott, élethű óraképeket rajzol egy 80 ezer forintos lapra?

info
Ránki Dániel
Fehér Tamás sztorija egy különleges piacot is megmutat. Fotó: Ránki Dániel

Tamás története nem csak erre ad választ, hanem megmutat egy niche piacot is. A magazin egyik rejtett kincsét Zomborácz Iván szállította: Fehér Tamás sztoriját. Vagy ahogy sokan ismerik: Dark side of the Watch.

Nem túlzás, jegyzett szereplője az órás világ csúcsának, ahova nagyon sajátos úton jutott el.

Bármit is gondoljunk a luxusórákról, izgalmas bepillantani a kulisszák mögé, és megérteni, ez a világ hogyan működik. Az meg aztán Forbes a javából, hogy egy globális szinten jegyzett magyar története vezet be minket ebbe a világba. Olyan magazint akarunk készíteni, amiben mindig vannak ilyen, a maga teljességében eddig el nem mesélt sztorik. Már akkor azonnal berántott és automatikusan kizártam pár perce a külvilágot, amikor még csak a kéziratot olvastam.


Nem a villamosra való könnyed olvasmány, értő figyelmet kíván Varró László is.

2015 óta követem a munkásságát, akkor még mint a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója adott Ács Gábornak interjút. Komoly pozíció volt, de nemcsak az akkori gondolatok, hanem a róla készült portré miatt is emlékezetes maradt számomra: kapucnijából tekint felfele, a hátteret pedig az estébe burkolózó Csepel adja.

Varró László 2015-ben, akkor ezzel a remek Orbital Strangers-fotóval jelent meg a vele készült interjú.

Most mint a Shell globális üzleti környezetért felelős alelnöke dolgozik, ahol a globális szcenárióelemző csapatot vezeti. És igen, pontosan erről beszélgettünk vele: mi vár most ránk? Varró nem akármilyen koponya, ha a jövőről beszél, érdemes rá figyelni.

És Varró László ma Ránki Dániel fotóján – a vele készült interjút viszont ugyanúgy Ács Gábor készítette.

A forradalom (itthon) elmaradt, lett helyette ellenszél.

A Pénz rovat legizgalmasabb anyaga a Fintech15 összeállításunk. Fekete Emese és Kacskovics Nándor János azt vették végig, mi lett a nyolc évvel ezelőtti Forbes fintechlista tagjaival. Akkor 20-an voltak, most 15-en. Akadnak itt szívemnek nagyon kedves, remek sztorik: a Binx, a Seon vagy a szép csendben nagyot menő Brokerchooser – róluk kölön is írtunk most.

info
Korpos Gergely (jobboldalt) és Bedő Tibor, a Brokerchooser alapítói
Fotó: Ránki Dániel

Noha a piacon sokan kiáltottak forradalmat, ez nem igazán jött be, ami nem jelenti, hogy sikersztori nélkül maradt volna a terület (de jelenti azt is, hogy néha kevés kell a bukáshoz, amitől a hangzatos szlogenek sem védik meg az embert). Jó ideje eldöntöttük, hogy az összeállítást megcsináljuk, akkor még a kanyarba sem volt a kápé alkotmányba szilárdítása meg az erőltetett ATM-esítés. Tanulságos anyag született – felhasználóknak és vállalkozóknak egyaránt.


Csináltak maguknak egy színházat és egy fenntartható üzletet is.

info
Loupe Társulat (Horváth János, Lengyel Tamás, Lovas Rozi és Molnár Áron) a Marczibányi téri Művelődési Központban
Fotó: Ránki Dániel

A szabad színház az első lépés a szabad ország felé

– mondják a Loupe társulatnál. Lengyel Tamás, Lovas Rozi, Molnár Áron és Horváth János Antal nemcsak egy színházat álmodtak meg maguknak, hanem egy üzleti modellt is. Korántsem menti fel ez a kultúrafinanszírozás szétverőit, de jól mutatja, hogy mi is egy igazi vállalkozás lényege: a problémamegoldás. Ráadásul közben a Loupe az országunkról és az életünkről mesél nekünk. Vízió, misszió, bátorság és okos húzások elegye, és működik. Nem csoda, hanem magabíró szabad emberek munkája. G. Tóth Ilda mesélte el, hogyan jutottak idáig, és hogyan mennének tovább.


A fehér spárga így hektáronként 30 százalékkal többet terem, és még értékesebb is, igaz, nagyon nehéz szedni.

Én ugyan (budaivá lett) pesti gyerek vagyok, de mindig is imádtam a Gazda mellékletünket. Mert ugyan az is fontos tudás, hogy a spárga hogyan lesz szottyos helyett roppanós, de az is, hogy van olyan fajtája, amit nehezebb kiszedni a földből. Ez ugyanis nagyon sok mindent meghatároz. Olyan fontos tudás, amit felértékel a földeken az elemekkel és a megváltozott klímával vívott harc is. A Forbes Gazda melléklete azonban nemcsak a magyar spárgáról mesél lebilincselően, hanem a tojásról is, amiről épp Amerikában tanulják meg, hogy nem magától értetődő, hogy kerül belőle az asztalra.

Tóth Attilának 150 partnere van és 30 ezer tyúkja. És egy jó története.


Örültem volna, ha mindezt a lap intrójába szedhettem volna össze, minthogy az eredeti terv ez is volt. Az élet felülírta. A büszkeségről írtam helyette. És ahogy a múlt hónapban, most is odaraktuk a szöveg alá, hogy mit hallgattam, amikor megírtam a beköszöntőt. Ez volt az első dolog, amit eldöntöttem, amikor főszerkesztő lettem: az intróban mindig lesz zene.

The post Meddig nőnek az árak? Pókerparti van az ingatlanpiacon, ahol sokan magukat is átverik appeared first on Forbes.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed