Bár kétszer is emelte a költségvetési hiánycélt a kormány tavaly, és rendre azt ígérte, 4,5 százalék alá mennek, ez most már saját bevallásuk szerint sem jött össze.
Mi történt? 2024 egészét tekintve 4095,8 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere, ami alapján az eredményszemléletű hiány az Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a GDP 4,8 százaléka lehetett.
Mit jelent ez? A 444.hu cikke úgy fogalmaz: bár tavaly 4,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal az éves szinten csökkenő tendencia megvalósult ugyan, hiszen 2023-ban 6,7 százalékos volt a hiány mértéke, az mégis kellemetlen, hogy a saját maguk által meghatározott 4,5 százalékot nem sikerült teljesíteni.
Miért kínos ez? Mert tavaly az év során két alkalommal is módosította a kormány a nominális hiánycélt: az elfogadott költségvetési törvényben eredetileg szereplő 2514 milliárdot először 3981 milliárd forintra emelte, majd októberben 4790 milliárdra. Eközben folyamatosan kitartottak amellett, hogy GDP-arányosan teljesülni fog a 4,5 százalék.
Mit közölt még az NGM? Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 4003,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 138,2 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 230,1 milliárd forintos hiányt mutattak. Decemberben 811 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés, a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 8,7 százalékkal magasabban teljesültek.
Miért fontos, mennyi a hiány? Ez az a mutató, amit az Európai Unió is figyel, és ami miatt túlzottdeficit-eljárás is folyamatban van Magyarországgal szemben.
The post Még a kétszer módosított hiánycélt sem volt képes tartani a kormány appeared first on Forbes.hu.
