Egy friss tanulmányban egy nagyjából egy évvel ezelőtti megacunami adatait elemezik – írja a The Guardian. A hatalmas, maximálisan mintegy 200 méter emelkedésű hullámzás Grönland keleti partvidékét sújtotta, és a lakatlan Dickson-fjordban kialakult földcsuszamlás idézte elő.

A katasztrófában szerencsére senki sem sérült meg, igaz, egy katonai bázis megsemmisült. Az eseményhez kapcsolódó szeizmikus adatok elemzése most feltárta, hogy a cunamit állóhullám követte, amely még napokig ide-oda csapkodott a szűk fjordban.

Angela Carrillo Ponce, a potsdami Német Földtudományi Kutatóközpont munkatársa kollégáival a több mint 5000 kilométer távolságban lévő földrengés-figyelő állomásokon rögzített szeizmikus adatokat elemezte. Olyan jeleket találtak, amelyek még sokáig fennmaradtak a 2023. szeptember 16-i földcsuszamlás után is.

Műholdfelvételek és számítógépes modellezés segítségével a kutatók meg tudták erősíteni a több mint egy hétig tartó, körülbelül 1 méter magas állóhullám jelenlétét.

A szakértők tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás felgyorsítja a grönlandi gleccserek és a permafroszt olvadását, ami növeli a földcsuszamlások és az azt követő megacunamik kockázatát.

Az elmúlt években többször is megfigyeltek kisebb eseményeket, amelyek cunamit váltottak ki. Ezek közé tartozott 2017-ben a nyugat-grönlandi Karrat-fjordba zúduló sziklalavina, amely elárasztotta Nuugaatsiaq falut, 11 házat elpusztítva és négy embert megölve.

The post Megacunamikat okozhat a klímaváltozás first appeared on 24.hu.