A 23 tagállam, a társult tagok és együttműködő államok miniszterei és képviselői arról egyeztek meg, hogy a tudományos, kutatási és technológiai programokat támogatva jelentősen növelik az űrhivatal költségvetését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 22,3 milliárd eurós költségvetést szavaztak meg az Európai Űrügynökség (ESA) következő 3 éves munkájához, kiemelt szerepet szánva a Föld-megfigyelésre, a navigációra és a telekommunikációra.
Ezek az ágazatok Európa önállóságának és függetlenségének kulcsterepei. A megszavazott összeg 32 százalékos (ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor is 17 százalékos) növekedést jelent a 2022-es költségvetéshez képest.
A megnövelt költségvetés fő célja az, hogy Európa másoktól függetlenül is képes legyen, képes maradjon az űrtechnológia élén maradni. Ehhez szükség van tudományos kutatásokra és technikai fejlesztésekre egyaránt.
A fő cél az úgynevezett Európai Űrbéli Ellenállóképesség (ERS) programja, egy olyan védelmi kezdeményezés, amelyben a kontinens biztonságát, függetlenségét és önállóságát növelik. Gondoljunk olyan programokra, mint az időjárás, a természeti események, környezeti változások megfigyelése, vagy épp egy saját navigációs és telekommunikációs rendszer kialakítása.
Fontos része a programnak az olyan nagy felbontású képeket közvetítő megfigyelő műholdrendszer, amellyel a krízishelyzetekben kaphatnak létfontosságú információkat a döntéshozók – legyen szó akár katonai fenyegetettségről is. Mindezekkel megelőzhető, hogy az európai lakosság, kormányok és vállalkozások rákényszerüljenek a külső szolgáltatók alkalmazására. E technológia magában foglal egy önálló, szükség szerint katonai védelmi célra is alkalmazható rendszert.
A tudományos kutatások terén Európa az éghajlatváltozást vizsgáló vagy a környezetvédelmi célokat szolgáló kutatásait is erősíti a műholdas technológiával. A fejlesztések nem csak egy egyszeri kiegészítést kapnak a megemelt költségvetéssel, hanem a hosszú távú célokhoz vezető út eleje ez.
Emellett egy új generációs röntgen-űrteleszkóp, a NewAthena további fejlesztése, egy, a Szaturnusz Enceladus nevű holdját , az ottani életlehetőségeket vizsgáló küldetés (2040-es években) is a kiemeltek közt van. Fontos tényezőt jelentenek az űrhajósok is, így az USA Artemis-programjában majdan részt vevő német, francia vagy olasz űrhajósaink, akik közül majd kikerülhet az első európai, aki eljuthat, s aki leszállhat a Holdra.
Külön programban kerülhet sor az újrahasznosítható európai rakéta kifejlesztésére is, ami hasonlóan a SpaceX járműveihez jelentősen csökkentik majd az egyes műholdak, szondák feljuttatását. Szintén tovább dolgoznak a 2028-ra tervezett Rosalind Franklin marsjárón is – ez eredetileg orosz közreműködéssel jutott volna a Marsra, ám az az együttműködés érthető okokból 2022-ben megszakadt. Új ESA létesítmény épül majd Lengyelországban, és erősítik az ESA és Norvégia együttműködését, amelynek része egy esetleges sarkvidéki európai űrközpont is.
The post Megemelték az Európai Űrügynökség költségvetését first appeared on National Geographic.
