Egy új tanulmány alapján a Golán-fennsíkon található, a keleti Stonehenge-ként ismert Rudzsm el-Hiri több tíz métert „sodródott” az elmúlt 5000 évben – számol be a The Independent. A mintegy 150 méter átmérőjű, az 1960-as években felfedezett kőkor rendeltetése régóta vita tárgyát képezi.
Olga Khabarova, a Tel-Avivi Egyetem munkatársa és kollégái az emlékműről készült műholdfelvételeket elemezték. A csapat arra jutott, hogy az építményt eredetileg csillagászati obszervatóriumként használhatták, emellett azt is megállapították, hogy a struktúra a tektonikus tevékenység következtében vándorol.
A régióban a tektonikus lemezek évente néhány centimétert mozdulnak el, ez azonban az évezredek során jelentős változásokat okoz.
A szakértők szerint a Rudzsm el-Hiri emiatt több tíz métert mozdulhatott el.
A csapat újrarajzolta a korabeli égtérképet, valamint összehangolták a kozmikus események, így a napfordulók irányait. Az adatokat összevetették az emlékmű jelenlegi szerkezetével.
Bebizonyosodott, hogy a struktúra kapuinak sugárirányú falainak elrendezése i. e. 3500 és 2500 között teljesen eltért a maitól. A műholdak a lelőhely környékén sírhalmokat, lineáris kőfalakat és egyéb objektumokat is észleltek, ami azt mutatja, hogy a struktúra nem elszigetelt volt, hanem egy komplex építményrendszer részét képezte.
A Rudzsm el-Hiri mintegy 42 ezer, esetenként 2,5 méter magas bazalttömbből áll, a köveket koncentrikus körökben rendezték el, a külső kör 150 méter átmérőjű. A bizonyítékok alapján a lelőhely két fő szakaszra osztható, az első periódus i. e. 5000 és 4500, a második 4000 és 2200 közé tehető.
A friss eredmények alapján a tektonikus tevékenység az óramutató járásával ellentétes irányban forgatta el a tájat, ami felboríthatta a csillagászati funkciót. A kutatók kiemelték: rengeteg további vizsgálatra van szükség a helyszín alaposabb megértésének érdekében.
The post Megfejthették a keleti Stonehenge titkát first appeared on National Geographic.
