Nagyívű terveket, szép képeket, sok-sok nemzetközi példát és harminc látványosságot ismerhettünk meg a tokaji kertekről készült 68 milliós „tudományos műből”, amelynek tartalmát a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igyekezett eltitkolni.

Egy évvel ezelőtt, miután hírt adtunk a tanulmány megrendeléséről, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az állami szervezetnek, hogy megtudjuk, mi áll a közpénzből elkészült dolgozatban, amelynek címe: Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozása. Az MTÜ azonban megtagadta az adatközlést arra hivatkozva, hogy „a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános”. Az ügyet a Transparency International Hungary segítségével vittük tovább, és márciusban jogerősen megnyertük a pert az MTÜ-vel szemben. A turisztikai ügynökség a Kúriához fordult felülvizsgálatért, de ott sem járt sikerrel, a legfelsőbb bíróság arra kötelezte az MTÜ-t, hogy adja ki a teljes művet, amelyet a Magyar Kertörökség Alapítvány készített el.

Prémium márka

A kormány az utóbbi időben gőzerővel fordult rá Tokajra, milliárdos fejlesztési támogatásokat kaptak vállalkozások. Rogán Antal a múlt év végén arról beszélt, hogy Tokajból prémium turisztikai brandet kell csinálni, és a közelmúltban Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István is meglátta a térségben a lehetőséget. A miniszterelnök lányának nevében eljárva Tiborcz tavaly április 18-án szerződést kötött 94 hektárnyi földterület megvásárlásáról Tokaj-Hegyalján. A kormányfő vejéhez tartozó BDPST Group pedig tavaly márciusban megszerezte a Patricius Borház Zrt.-t. A tranzakció érintette a borházat körülvevő termőterületeket is, miközben a környéken már Tiborczék üzemeltetik az ötcsillagos Andrássy Kúria & Spa nevű ötcsillagos szállodát és annak éttermét, a Bobajkát.

Szajki Bálint / 24.hu

A BDPST Group által tavaly megszerzett bodrogkisfaludi Patricius Borház be is került az általunk kiperelt tanulmányba. A borászat gyengeségeként azt említik, hogy a megközelítése tömegközlekedési eszközzel nehézkés, nincs szervezett birtoklátogatás és kávézó sem. Ez az egyetlen helyszín ugyanakkor a tanulmányban bemutatottak közül, ahol stratégiai célként említik a 18–25 éves korosztály megszólítását, bevonzását. Érdekesség az is, hogy milyen veszélyekre hívja fel a figyelmet az analízis. Eszerint a miniszterelnök vejének, az ország egyik leggazdagabb emberének rossz esetben nemcsak azzal kell majd megküzdenie, hogy nincs elegendő látogató vagy szakképzett munkaerő, de azzal is, hogy

nincs forrás a színvonalas fenntartásra.

A Debreceni Egyetem két ingatlana is szerepel a dokumentumban. Az egyik a mádi Borsay-kastély, amely 2018-ban került az egyetem vagyonkezelésébe, a másik a Mádi Kúria Hotel és Rendezvényközpont. Az utóbbi 2023. januári megszerzését nem verte nagy dobra az alapítványi fenntartásúvá vált egyetem; egyetlen, idén júniusi említést találtunk az ingatlanszerzésről. A dehir.hu-n megjelent cikkben írtak arról, hogy a Debreceni Egyetem tulajdonában áll a hotel. A tulajdoni lap szerint a háromcsillagos szálloda 2023 elején a Mádi Kúria Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től került a felsőoktatási intézményhez. A cég az Opten szerint a Constans Invest Kft. tulajdona, mely Nádasy Zoltán és Gansperger Gyula érdekeltsége. Utóbbi a Fidesz főkönyvelőjéből lett a Városháza-ügy kulcsszereplője.

Az általunk kiperelt dokumentumon hat tájépítész – köztük Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány vezetője és Vincze Attila, az alapítvány kuratóriumi tagja –, két tájépítész gyakornok, egy fotós és egy grafikus, valamint egy nyelvi lektor dolgozott. A 68 millió forintot felemésztő 300 oldalas tanulmányt hivatalosan kevesebb mint négy hónap alatt készítették el. Elolvasva azt,

továbbra is mozgatja a fantáziánkat, hogy mi került a döntés-előkészítő anyagon oldalanként 226 ezer forintba.

A 300 oldalnak egyébként több mint 10 százalékán, 30–40 oldalon csak kép szerepel. A Magyar Kertörökség Alapítványt levélben arra kértük, sorolják fel, milyen kiadásokat fedeztek a 68 millió forintból, de nem válaszoltak kérdéseinkre.

A dokumentumról két szakértő véleményét kértük ki. Mindketten arról beszéltek, hogy a mű nem összeollózott, de sok eredeti gondolatot, nagy újításokat nem látnak benne, a tanulmány árát pedig túlzásnak tartják.

Európai kastélykörkép

A tanulmány négy részből áll, az első 136 oldal Tokaj-Hegyalja vizsgálatáról szól. Bemutatják a tájat, ismertetik a történetét, a kert- és borkultúra összefüggéseit. Ezt követően 40 oldalon keresztül osztrák, francia, olasz, svájci és spanyol helyszíneket mutatnak be.

Csak egy példa: részletesen írnak a svájci Chillon kastélyról, amely a Genfi-tó partján található, a XII. században épült, és történelmi jelentősége miatt a svájci hagyományok és kultúra szimbólumává vált. Ismertetik, hogy az épület a középkorban fontos stratégiai helyszín, elhelyezkedése miatt könnyen védhető volt, és a Genfi-tó kereskedelmi útvonala is erre vezetett. A kastélyt több alkalommal ostromolták, az egyik leghíresebbről szól Lord Byron regénye. A kastély kertjével és a tájjal kapcsolatban annyit írnak: „a legrégebbi, még ma is álló épületek a XI. századból származnak. 1,25 hektár méretű szőlőhegy található a vár közelében. A termelt bort a várban árulják nyitvatartási időben, és a befolyt bevételt a chilloni vár megőrzésére és felújítására fordítják. A középkori várerőd félsziget-szerűen áll a vízben. Belső udvara a középkori kertek hangulatát őrzi, gyepes tábláskertekkel, nyírt sövényfalakkal, kúttal.”

Csak az nem derül ki, hogy a svájci kastélynak mi köze Tokajhoz, és milyen ötleteket lehet átültetni a Genfi-tó partjáról Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyébe.

A második részben Tokaj-Hegyalját mint turisztikai desztinációt jellemzik. Megállapítják, hogy a hazai és a nemzetközi piacon Tokaj városa a közelmúltban megvalósult turisztikai és infrastrukturális beruházások mellett a Tokaj brand fejlesztésével válhat sikeresebbé.

Közlekedés, munkaerő és nyelvismeret nincs, de magasan fizetőképes turistákat várnak

A Tokaj márka nemzetközi ismertségét kihasználva magasabb fizetőképességű turisták szólíthatók meg, ami hosszú távon gazdaságélénkítő hatással bír a térségben – írják. A dokumentum szerint a legnagyobb lemaradást a többnyelvűség területén mutatja Tokaj, de megemlítik a tömegközlekedési problémákat is. Ezután bemutatják az említésre méltó kastélyokat, kastélyszállókat, kúriákat, pincesorokat. Az előkészítő anyagban arról írnak, hogy mind a harminc helyszínre ellátogattak, a bejárás során kitöltöttek egy kérdőívet a személyes beszélgetések és a helyszínen tapasztaltak alapján, és fotókkal is dokumentálták a jelenlegi állapotot.

Szajki Bálint / 24.hu

Ezek után egyesével is végigmennek a harminc helyszínen egy elemző, értékelő adatlap segítéségével, melyben kitérnek a stratégia célok meghatározására. A legtöbb helyen azonban meglehetősen általános célokat fogalmaznak meg: a tulajdoni viszonyok rendezése, a célközönség meghatározása, a kertturisztikai bemutathatóság feltételeinek megteremtése, a kerttörténeti tudományos dokumentáció elkészítése. Van azért konkrétum is:

a makkoshotykai Meczner-kastélynál például megfontolásra javasolják, hogy az erdei iskola költözzön ki a felújított kastélyból, és a vadászati kiállítás kerüljön a helyére.

Az épület ugyanis nyaranta két hónapot nyitva tart, és ebben az időszakban bentlakásos erdei iskolaként működik.

A felújított Rákóczi-szüretelőház 2023 őszén nyitott meg Tarcalon. A tavaly átadott épülettel kapcsolatban gyengeségnek látják, hogy

hiányoznak a szervezett programok,
a szolgáltatások,
a szakképzett személyzet
és a marketingtevékenység.

Megemlítik a füzérradványi Károlyi-kastélyt is, melyet Lázár Jánosék magánkézbe adnának. Az épület és kertje 2018 és 2021 között újult meg, és most a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésében áll. A szerzők javasolják egy étterem megnyitását a helyszínen, de felhívják a figyelmet a veszélyekre is, például arra, hogy „a kert fenntartási színvonalának bármilyen mértékű csökkenése negatív következményeket hoz”, illetve, „ha felújítás hiányában a fürdőház, kertészlak, jégverem állaga visszafordíthatatlan módon romolhat”.

Legyenek éttermek!

Összesen hat helyszínen javasolja a tanulmány szálláshely építését és 19 helyen éttermek létesítését. Mindezt úgy, hogy több helyen felhívják a figyelmet arra, hogy szakképzett munkaerő hiánya komoly probléma a térségben.

Ezután egy táblázatban meghatározták a célközönséget, a szolgáltatások bővítését, majd a legfontosabb stratégiai lépéseket, a következő megálló pedig a dokumentum szerint az lesz, hogy meghatároznak egy cselekvési programot. „Ahhoz, hogy a vendégek szívesen tartózkodjanak Tokaj-Hegyalján, a kikapcsolódáshoz szükséges minden szolgáltatással rendelkezni kell. Azaz programot kell ajánlani, étkezési lehetőséget, szálláshelyet és meg kell oldani az utazást” – fogalmaznak. Az ennél egy kicsivel részletesebb elképzelés:

az elektromos buszközlekedés megszervezése,
folyamatos kertfenntartás biztosítása,
szakképzett személyzet hiányának csökkentése,
foglalkoztatási programok,
a marketingtevékenység hiányának kiküszöbölése az MTÜ segítségével,
a bemutatásra szánt kertek négyévszakossá tétele.

Szükségesnek látják egy pénzügyi alap létrehozását, amely célzottan a kertörökség, a világörökségi helyszíneken a megfelelő kertállapot létrehozását, megújítását teszi lehetővé pályázati rendszerben..

A stratégiai összegzésre egy oldalt szánnak, és „a kertturizmus és borturizmus összehangolásának két epicentrumát” határozták meg, idézzük:

Tokaj: borturizmus és a hozzá fűződő kertturizmus.
Sárospatak: kertturizmus és a hozzá fűzhető borturizmus.

Hogy a megvalósítás mikor kezdődik vagy kezdődött meg, azt egyelőre nem tudni. A Magyar Turisztikai Ügynökség ugyanis és az alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. ugyanis február óta nem frissítette azt a listát, amelyből kiderülhetne, hogy mely cégek és magánszemélyek kaptak állami turisztikai célú támogatást.

Szajki Bálint / 24.hu

A tanulmányt elkészítő Magyar Kertörökség Alapítvány – melynek kuratóriumi tagja Guller Zoltán, az MTÜ igazgatósági elnöke – évről évre sok száz milliós támogatásokat kap. Az alapítvány beszámolójában azt látni, hogy amíg 2022-ben 554 milliós támogatást kapott a Kiss-Rigó László püspöknek is havi tiszteletdíjat fizető szervezet, addig 2023-ban már 843 millió forint közpénzhez jutott, összes bevétele pedig majdnem elérte az egymilliárdot.

The post Megszereztük a tokaji kertekről készült 68 milliós tanulmányt, pénzhiány veszélyére hívják fel Tiborczék figyelmét first appeared on 24.hu.