Egy friss tanulmány szerint a korai Homo sapiens és a neandervölgyiek nagyjából ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen kezdhették eltemetni a halottaikat: a közel-keleti Levante régióban, mintegy 120 ezer évvel ezelőtt – írja a Science Alert.

A Tel Aviv Egyetem és az izraeli Haifa Egyetem kutatói szerint a most feltárt lelőhelyek régebbiek, mint más neandervölgyi temetkezési helyek Európában, és még az afrikai Homo sapiens sírhelyeinél is.

A feltárt 17 neandervölgyi és a 15 Homo sapiens sírhely azt mutatja, hogy jelentős kulturális átfedés lehetett a két populáció között. Mindkét csoportnál megfigyelhető, hogy minden életkorú személyt próbáltak eltemetni, bár a csecsemőhalál gyakoribb volt a neandervölgyieknél. Emellett abban is egyeztek a sírhelyek, hogy különböző tárgyakat helyeztek a halottak mellé, legyenek azok kisebb állati csontok, vagy apró kövek.

A neandervölgyiek azonban általában mélyebbre temették halottaikat, sőt a testhelyzetüket is igyekeztek megváltoztatni. Emellett a sírkövek elődjeként hajlamosak voltak nagyobb köveket helyezni a felszínre, minden bizonnyal így megkülönböztetve az embereket. A homo sapiens a feltárt sírhelyek tanúsága szerint még ennél is díszesebb megoldásokat szeretett alkalmazni.

A kutatók egy idődben a temetkezési gyakoriság növekedésére utaló jeleket is találtak, amely szerintük összefügg az erőforrásokért és a területért folytatott versengéssel. 

A L’Anthropologie szaklapban megjelent kutatás szerint miután a neandervölgyiek körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt kihaltak, az emberi temetkezések több tízezer évre megálltak a világ ezen részén. A következő temetkezési korszak a levantei területen a paleolitikum korszakának végén jelent meg, a Natúf-kultúrával.

The post Megtalálták a helyet, ahol elkezdhetett temetkezni az ember first appeared on 24.hu.