A vízfelszín felett lebegve vadászik halakból, lárvákból, rovarokból álló táplálékára hazánk leggyakoribb szerkőfaja. A lilealakúak rendjébe, a csérfélék családjába tartozó fattyúszerkő (Chlidonias hybrida) szórványosan csaknem az ország egész területén megfigyelhető a szikes tavak környékén, ám télire Afrikába, illetve a Közel-Keletre vonul.

Az MME madáradatbázisa szerint testhossza nagyjából egy fekete rigóéval megegyező (mintegy 25 centiméter), ám szárnyfesztávolsága kétszer akkora, akár a 78 centimétert is elérheti. Jellegzetes hangjáról már messziről felismerhető.

Amint a Hortobágyi Nemzeti Park oldalán olvasható, a fattyúszerkők megjelenése az év folyamán jelentősen megváltozik. Nyáron a kifejlett egyedek fejteteje és tarkója koromfekete, melytől élesen elüt a fejoldalak fehér színe. A nyugalmi időszakra ebből csupán egy-egy szem mögötti fekete folt és némi sötét csíkozás marad meg a fejtető hátsó részén. Aránylag erős csőrük nászidőszakban vöröses, télen feketés színű.

A három hazánkban is előforduló szerkőfaj közül a fattyúszerkő igényli a legmélyebb vizeket fészkelőhelyén. Fészkét a vízen úszó növényzetre, kolokánra, vidrakeserűfűre, tavi rózsára, tündérfátyolra, úszó békaszőlőre építi. A kolóniákban a fészkek sokszor néhány méterre helyezkednek el egymástól. Rendszerint 3 tojást rak, amelyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák fészeklakók.

A fattyúszerkő Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

The post Megváltoztatja színeit hazánk érdekes madara first appeared on National Geographic.