A Portfolio kikérte kereseti tizedek szerint a bruttó kereseti adatokat a KSH-tól, melyből kiderült, hogy a dolgozók 66,5%-ának alacsonyabb volt a fizetése, mint a bruttó átlagkereset. Mindez jól mutatja, hogy az átlagot nagyban torzítják a felfelé kilógó keresetek. Ugyanakkor a kereseti különbségeken túl fontos megállapítások tehetők a keresettömeg vonatkozásában is.

A GKI például kiszámolta, hogy egyes kereseti tizedek keresete hogyan viszonyul a teljes keresettömeghez. Ez alapján látható, hogy

• a legalsó decilis a teljes keresettömeg mindössze 3,5 százalékát teszi ki, míg
• a legfelső tized a 28,1 százalékát, mely nyolcszoros különbségnek felel meg.

Utóbbi ha belegondolunk, majdnem a fizetések harmada.

Megállapították továbbá, hogy mint az ábrán is látszik, a teljes állásban dolgozók felső 10 százaléka nagyobb volumenű kereset felett diszponál, mint az alsó 50%. Érdekesség még, hogy a második legtöbbet kereső tizedhez képest is kétszer annyit keres az első tized.

Bár az extrém különbségek más kérdéseket is felvetnek, a keresettömeg megoszlása a fogyasztás alakulását tekintve is kiemelten fontos szerintük. Közgazdasági alapelv ugyanis, hogy minél kisebb keresettel rendelkezik valaki, keresetének annál nagyobb hányadát kénytelen fogyasztásra fordítani, míg a nagyobb keresetűeknél jellemzőbb a magasabb megtakarítási ráta. Tehát a jelentős kereseti különbségek a kiskereskedelmi forgalmi adatokra és a fogyasztási mutatószámokra is kedvezőtlenül hatnak.

2024-ben a minimálbér emelkedése miatt a legalsó tizednél százalékosan magasabb emelkedés volt, mint a legfelsőnél (10 és 15 százalék), de nominálisan valójában még tovább nőtt a tizedek közti különbség. 2024-ben 2023-hoz képest

• a legkisebb keresetűek havi bruttó 29 500 forinttal,
• a legnagyobb keresetűek pedig 166 600 forinttal vihettek haza többet.

Mindezek hatására a felső 3 kereseti tized súlya a keresetekből a 2023-as 48 százalékról 2024-re 54 százalékra nőtt.

Összességében a 2024-es nominális növekmény nagy része a magas keresetűeknél képződött, ahol jellemzően lényegesen magasabb a megtakarítási ráta. Így a kereseti egyenlőtlenségek – számos egyéb kedvezőtlen hatásuk mellett – nagyban fékezik a hazai fogyasztás bővülését is – mutat rá a GKI.

The post Megvan, kik kapják a fizetések majdnem harmadát first appeared on 24.hu.