6 fotó
A Balaton-felvidék, illetve annak környéke kulturális és természeti szempontból egyaránt hazánk egyik legizgalmasabb régiója: ízletes borok, romantikus várromok, kellemes túraútvonalak, gyönyörű kilátás, izgalmas geológiai képződmények és ritka fajok várják erre a látogatókat. A többség ugyanakkor alighanem inkább a terület nyári arcát ismeri, pedig ősztől tavaszig is érdemes felkeresni a térséget.
Ilyenkor, legfőképpen télen, megfelelő körülmények között az úgynevezett hidegpárna hatására mesebeli tájjá alakul a vidék, a tanúhegyek és dombok esetenként szigetenként emelkednek ki a vastag ködtengerből.
Közösségi oldalainkat és Önök küldték, illetve A nap képe rovatunkat követő olvasóink találkozhattak már Somogyi László munkásságával, a fotós az évek során többször is publikált online felületünkön olyan felvételeket, amelyek ezt a lélegzetelállító jelenséget mutatják be – ezek közül válogattunk a cikkünk elején látható galériában. A fotós egyik hidegpárnás képével 2024-ben még a National Geographic és a VisitBalaton365 közös, négy évszakos Balaton tematikájú pályázatának döntőjébe is bekerült.
Így alakul ki a hidegpárna
De miként is alakul ki a sajátos jelenség? Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa a National Geographic megkeresésére elárulja: a hidegpárna egy, a Kárpát-medencében jellegzetes időjárási esemény, amely főként a téli hónapokban figyelhető meg, és nagy hatással van az időjárásra, a légszennyezettségre, illetve a hőérzetre.
Egy inverziós légállapotról van szó, ilyenkor a hideg levegő a felszín közelében megreked, fölötte pedig melegebb levegőréteg helyezkedik el.
Ez ellentétes a normális helyzettel, ahol a hőmérséklet a magassággal csökken
– mondja.
A szakember szerint a jelenség hátterében az áll, hogy a Kárpát-medence zárt, medencejellegű terület, a környező hegységek, így az Alpok és a Kárpátok pedig gátolják a levegőcserét, vagyis a hideg képes „beragadni”. A folyamat lépései az alábbiak:
- Anticiklonális helyzet során derült, szélcsendes időben az éjszakai kisugárzás lehűti a talajt, illetve a felette lévő néhány 10-100 méteres légréteget.
- A felszín közelében hideg levegőréteg jön létre.
- Mivel a magasabb légrétegek levegője melegebb és szárazabb, megreked az alsó réteg, és hőmérsékleti inverzió alakul ki.
- A hideg levegő páradús, ezért köd, alacsonyszintű rétegfelhőzet (stratus) keletkezik.
Hidegpárna főként az Alföldön szokott kialakulni, a hegyekben ugyanilyen periódusokban derült, napos idő uralkodik, hiszen a magasabb területek kilógnak a ködből.
Jelentős hatásokkal jár a ködtenger
Fontos következmény, hogy a budapesti agglomerációban hidegpárna idején gyakori a szmoghelyzet, hiszen a ködréteg nem hagyja felhígulni a szennyező anyagokat. A tartós köd és borult idő gyakran napokig, sőt akár hetekig is kitarthat, ilyenkor a beérkező napfény csökkenése miatt a hőmérséklet leesik, a levegőcsere pedig minimális. A légúti panaszok súlyosbodhatnak, fáradékonyság, depressziós hangulat jelentkezhet.
„A hidegpárna gyakran csak erősebb frontátvonulás, szélerősödés vagy intenzívebb csapadék hatására oszlik fel, amikor az alsó és felső légréteg át tud keveredni és a felszíni hideg levegő »kimozdul« a medencéből” – teszi hozzá Molnár László.
The post Mesebeli táj: fotókon a ködtengerben úszó Balaton-felvidék first appeared on National Geographic.
