Úgy tűnik, ami nekünk embereknek nem sikerül, az sikerülhet a mesterséges intelligenciának. Mindannyian ismerünk olyanokat, akik szerint sosem szállt le az ember a Holdon, vagy aki úgy véli, a covid-oltásokkal mikrocsipeket ültetnek az emberekbe, esetleg kimondottan hazai példát hozva, a jégkármérséklő rendszer miatt hiányzik a csapadék.
Az ilyen konteók híveit a józan érvelés és a bizonyítékok hada sem győzi meg, és sajnos ma már olyannyira elterjedtek e nézetek, hogy annak a hétköznapi életre is egyre súlyosabb kihatása van (a Jéger rendszer üzemeltetőit ért halálos fenyegetésekre talán emlékszünk). Nem is kell azonban messzire menni, elég néhány cikkünk alatt beleolvasni a kommentekbe.
Egy újonnan, a Science folyóiratban publikált kutatás szerint azonban mégis lehet remény: a mesterséges intelligenciával megerősített chatbotok lebeszélhetik a konteóhíveket a tévképzeteikről. A helyzet azért különösen fura, mert a generatív MI elleni egyik fő „vád” pont az, hogy valótlanságokat hoz létre és terjeszt (gondoljunk a deepfake képekre, videókra).
A konteókat terjesztők egyik elterjedt módszere az, hogy az „érveik” özönét géppuskaszerűen szórják vitapartnerükre, azzal a céllal, hogy egy ember nyilvánvalóan képtelen legyen ugyanolyan sebesen megválaszolni, megcáfolni. Ha mégis sikerül, az érvelő újabbakat húz elő.
Azonban a mesterséges intelligencia számára ez nem jelent problémát, a nagy nyelvi modellek, mint például a Chat-GPT 4 Turbo képes egyszerre feldolgozni és megválaszolni ezeket a felvetéseket. Ezzel pedig képesek lehetnek testre szabott módon megcáfolni a konteókat.
A kutatók 2190 olyan embert toboroztak, akik valamilyen konteóban hisznek, majd leültették őket a konteó ellenes chatbottal beszélgetni. A konteóhívek elmondták azt, hogy miben hisznek, és milyen érvekkel tudják ezt alátámasztani. Eztán azt is megadták, mennyire biztosak ebben a hitükben.
A chatbot, amely mögötti nyelvi modellt könyvek, online viták és más források segítségével képezték ki, minden egyes felhozott érvet képes volt tényekkel alátámasztott módon megcáfolni. Olyan témák vetődtek fel például, mint a Kennedy-gyilkosság, a roswelli „ufóbaleset” , a World Trade Center elleni támadás, a covid, vagy például a 2020-as amerikai elnökválasztás.
A beszélgetések eredménye pedig az lett, hogy a konteóhívő hitének szilárdsága átlag 20 százalékkal csökkent az ellenérvek hatására. Ráadásul ez a csökkenés még 2 hónap elteltével is megmaradt, vagyis a chatbottal folytatott beszélgetés tartós hatású volt. További előnyt jelentett az is, hogy a beszélgetés megadott témáján felül a más konteókba vetett hitet is csökkentette a chatbottal folytatott vita, és hajlamossá tette az embert arra, hogy más konteóhíveket is igyekezzen meggyőzni a tévedésükről.
A chatbot által felhozott ellenérveket a beszélgetéseket követően professzionális tényellenőrző szakemberek is megvizsgálták.
A felhozott érvek 99,2 százaléka teljesen valós volt, 0,8 százalék félrevezető volt, de egyáltalában nem találtak hamis adatokat az érvek között.
Fontosnak tűnhet az is, hogy a chatbot végig udvariasan beszélgetett konteóhívő partnerével, míg egy emberi vitapartnert igen gyakran elragadnak az indulatok egy hasonló beszélgetés során.
A kutatók megismételték a kísérletet úgy is, hogy a chatbot nem rendelkezett a vitában ellenérvként felhozható tényekkel, és az eredmények szerint így nem is volt képes meggyőzni a konteóhívőket.
Igen valószínű persze, hogy a konteóhívek nem fognak önként és dalolva egy ilyen képzett chatbottal beszélgetni a hitükről, azonban így is lehet haszna annak. Az így képzett nyelvi modell segítheti például a közösségi médiában megjelenő konteó tartalmakat kiszűrni, megjelölni, és cáfolni. Emellett az emberek használhatják a konteó ellenes chatbotot arra is, hogy ellenőrizzenek valamilyen újonnan hallott dolgot, s ezzel elkerülhessék, hogy valamely megtévesztés áldozatává váljanak.
The post Mesterséges intelligencia segítségével lehet vezetni a valósághoz a konteó-híveket first appeared on National Geographic.
