Orbán Viktor október 23-i beszédének egy részét Volodimir Zelenszkij „győzelmi tervének” ismertetésével töltötte, sőt rögtön az EU győzelmi terveként hirdette az általa elmondottakat. A kormányfő egyébként már korábban úgy jellemezte az ukrán elnök ötpontos elképzelését, mint ami „több mint rémisztő”.
A felek három éve nem bírnak egymással, folytatódik a vérontás, s közben egyre nő az esély, hogy a háború szétterjed. Ha pedig szétterjed, ki tudja, hol áll meg. Az elmúlt 70 évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz
– jelentette ki a miniszterelnök a Millenárison tartott ünnepségen. Szerinte „az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták” célja Oroszország „térdre kényszerítése”, ennek folyományaként pedig egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot. Az viszont kimaradt a gondolatmenetből, hogy Oroszország indított háborút Ukrajna ellen. „Most már az egész Európai Uniót akarják nyíltan betolni az ukrán háborúba” – közölte a Fidesz elnöke a brüsszeli tervekről, nem is említve az oroszok felelősségét a történtekben.
Mohos Márton / 24.hu Állami megemlékezés a Millenárison.
„A tervben az áll, hogy Ukrajna azonnali NATO-meghívást kap” – erről is beszélt Orbán, és ez annyiban helytálló, hogy Ukrajna valóban ezt szeretné. Zelenszkij szerint ugyanis Ukrajna és Európa biztonságának kulcsa ez. Azt azonban az ukrán elnök is elismerte, hogy országa NATO-tagságától az Egyesült Államok és az európai országok egy része is ódzkodik, mert attól tartanak, ezzel magukat is belesodorják a háborúba. A „szkeptikus” országok közé tartozik Németország és az USA is.
Ukrajna második legnagyobb anyagi támogatója, Németország kancellárja, Olaf Scholz nemet is mondott Zelenszkij tervére a brüsszeli EU-csúcson. Szerinte az ukrán győzelmi terv a háború eszkalációjához vezetne.
Álláspontunk egyértelmű: a lehető legerősebben támogatjuk Ukrajnát. Ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a NATO ne legyen részese a háborúnak, nehogy ez a háború még nagyobb katasztrófába torkolljon
– fogalmazott.
A NATO-meghívással kapcsolatban például azt emelte ki Scholz, hogy a júliusi, washingtoni NATO-csúcs zárónyilatkozatában, amit Orbán Viktor is aláírt, azt fogalmazták meg, hogy hivatalos csatlakozási meghívást csak akkor lehet küldeni, ha abba minden szövetséges beleegyezett, és minden felvételi feltétel teljesült. Ehhez pedig Ukrajnának demokratikus, gazdasági és biztonsági reformokat is meg kell hoznia.
Ráadásul a meghívás nem egyenlő a tagsággal, utána még hosszan elnyúló csatlakozási tárgyalások következnének.
A NATO főtitkára, Mark Rutte szintén arról beszélt az ukrán elnökkel közös múlt heti sajtótájékoztatóján, hogy a washingtoni csúcson meghozott döntés továbbra is érvényben van. A holland politikus ugyanakkor úgy látja, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása „visszafordíthatatlan, csak az időzítés kérdéses”.
Olivier MATTHYS / POOL / AFP Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-Ukrajna Tanács munkavacsoráján október 17-én.
Zelenszkij, miután találkozott az amerikai elnökkel, Joe Bidennel, a demokrata elnökjelölt Kamala Harrisszel és a republikánus aspiránssal, Donald Trumppal arra jutott, hogy az amerikaiak számára
vannak bizonyos határok, így Ukrajna NATO-meghívása is ilyen
– ismerte el.
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete, Julianne Smith is arról értekezett, hogy az észak-atlanti szövetség nem tart ott, hogy a közeljövőben szó lehessen a meghívásról.
Reálisan nézve, szinte mindenki úgy látja, az ukrán NATO-csatlakozás nem történhet meg a háború befejezése előtt.
A háború színterét orosz földre helyeznék át
– folytatta beszédét Orbán Viktor október 23-án, és bizonyos szempontból ez valóban az ukránok stratégiai célja. Zelenszkij ugyanis a tervében újabb fegyvereket, képességeket kért – köztük olyanokat, amik egy atomfegyverhez hasonló elrettentő hatással lehetnének az oroszokra –, illetve azt, hogy szüntessék meg a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat.
Ukrajna célja, hogy legyenek olyan fegyverei, amikkel Oroszország mélyén levő célpontokat – lőszerraktárakat, reptereket, egyéb katonai létesítményeket – támadhatnának, azokat, amiket Oroszország az ukrán invázióban használ. Jelenleg, ha kapott is ilyen fegyvereket Ukrajna valamelyik nyugati országtól, azokat csak távolsági korlátozással használhatják, például az
Scholz a terv ezen pontjával kapcsolatban azt mondta, Németország továbbra sem küld nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat Ukrajnának. A Taurusszal akár 500 kilométerre is el lehet lőni, akár rejtett célpontokat is el lehet érni. Ez lenne Ukrajna kezében a legerősebb nyugati fegyver.
Jelenleg is vannak nagy hatótávolságú nyugati fegyverek az ukránok kezében, az amerikai ATACMS, a brit Storm Shadow, a francia Scalp, amelyekkel 250–300 kilométerre levő célpontokat lehet támadni. Több ország, illetve szakértő támogatja is az ezekre vonatkozó távolsági korlátozások megszüntetését, mert úgy az orosz hadseregnek komoly átszervezéseket kellene végrehajtania.
Zelenszkij a terv ismertetése után arról beszélt, bizonyos országok már áldásukat adnák a korlátozások feloldására, de csak akkor, ha minden érintett ország így tesz.
Ezek a cirkálórakéták a győzelmi terv egy másik pontjánál is érdekesek lehetnének. Eszerint a szövetségesek szállítsanak nem nukleáris stratégiai katonai elrettentő eszközöket, amikkel az oroszok tárgyalásra kényszeríthetők lennének, és esetleg nem is harcolnának tovább. Egy rakétaarzenál lehetne ilyen elrettentő eszköz, de hogy pontosan mire gondolt az ukrán elnök, azt nem tudni. A terv nyilvánosságra hozott öt pontja mellett ugyanis van három titkos függelék is, melyekben ezekről is szó lehet. Ezeket Zelenszkij csak a legszorosabb szövetségeseivel osztotta meg –
Az is tény ugyanakkor, hogy a fegyverszállítási megállapodások a háború alakulásával változtak. Zelenszkij ennek kapcsán megjegyezte, korábban komoly viták voltak a nyugati partnereknél a Patriots légvédelmi rendszer és az F16-os vadászgépek szállításáról is, de végül sokan beadták a derekukat.
Koen van Weel / ANP MAG / AFP F-16-os vadászrepülőgépek
A tervnek az is a része, hogy miután a keleti fronton megvan a győzelem, Ukrajna vállalja, hogy az amerikaiakat helyettesítve egész Európa biztonságát garantálja a saját, megerősített hadseregével
– mondta Orbán Viktor még az állítólagos győzelmi tervvel kapcsolatosan, amihez magyarázatképpen hozzáfűzte:
Vagyis mi, magyarok egy reggel arra ébrednénk, hogy ismét keletről jött, szláv katonák állomásoznak Magyarország területén.
Bár Zelenszkij valóban felvetette az első mondatban hangoztatott lehetőséget a tervében, ez azonban inkább azt jelentheti, hogy Ukrajna támogatása a háború utáni időkben is hasznossá válhat: az Egyesült Államok máshová csoportosíthatná át jelenleg Európában található erőforrásait, vagy csak szimplán kivonhatná innen, amint az Trump elnökségének egyik célja volt. Talán Zelenszkij is neki címezte ezt a pontot, 2020 nyarán ugyanis a Németországban állomásozó amerikai csapatok jelentős részét kivonta Trump.
Emellett Zelenszkij ezzel Ukrajna érdekeit is kiszolgálná: országa tartósan Európa védelmezőjének szerepét ölthetné magára, másrészt ezzel megoldaná a háború után a veteránok helyzetét. Ennek a realitása azonban finoman szólva is nagyon távoli, és végképp nem életszerű, hogy az akaratunk ellenére „állomásozzanak” itt ukrán katonák – hiszen minden magyarországi csapatmozgás parlamenti, illetve kormányzati engedélyhez kötött.
Zelenszkij tervéről egyes szakértők a neve ellenére nem is úgy beszélnek, mint ami a győzelmet hozza el. A terv a nevét marketing célokból kaphatta, valójában arról szól, hogy további forrásokat kapjon Ukrajna – nyilatkozta Jurij Bogdan ukrán elemző az AP-nek. „Ahhoz, hogy egy ilyen egymást felőrlő háborút megnyerjen, Ukrajnának növelnie kell ellenálló képességét, és ki kell fárasztania ellenfelét.
Az nyer, aki talpon marad
– mondta Glib Voloszkij, a Come Back Alive Initiatives Center ukrán agytröszt elemzője.
The post Mi igaz abból, amit Orbán október 23-án az ukrajnai győzelmi tervről mondott? first appeared on 24.hu.
