Legtöbbünk – érthetően – undorodik attól, ha légy száll az ételére. De vajon mekkora kárt okozhat egyetlen házilégy? A The Scientist Kevin Versterpen genetikus-mikrobiológust faggatta ki e kérdés kapcsán. A szakember szerint két részre lehet osztani a választ: mennyi mikrobát hordoz egyetlen légy, és mennyi mikroba kell egy ember megbetegítéséhez.

Mikrobák a légy testén

Már számos tudós igyekezett kideríteni, hány mikrobát is „visel” magán egyetlen házilégy. Például 1999-ben japán kutatók kísérletekben az embert megbetegíteni képes Escherichia coli baktériummal etetett legyeket vizsgáltak. Azt mérték fel, hogy a legyet ért fertőzést követő napokon a légy hány baktériumsejtet tudott terjeszteni.

Ebből világossá vált, hogy a legyek lábával, szájszervével vagy ürülékével érintkező táptalajon napokig képes volt szaporodó baktériumkolónia kialakulni. Magyarul, a baktériumok épen és szaporodóképesen átjutottak a légy emésztőrendszerén, s napokig tudja azokat a rovar terjeszteni.

Később egy másik kutatócsoport azt mérte meg, egyetlen légy mennyi E. coli-t tud átvinni egy szennyezett felületről egy tisztára. A több tucatnyi légy fertőzött tej, hús és saláta felületével érintkezhetett, majd a legyeket steril tartályba téve megszámolták, hány fertőző ágens jutott át segítségükkel a tiszta felületre. Kiderült, hogy a legyek mintegy fele tudott kimutatható mennyiségű (minimum 50) életképes, szaporodásra képes baktériumsejtet átvinni, és egyetlen légy, egyetlen leszállással életképes baktériumsejtek akár tízezreit is maga után hagyhatja.

Hány mikrobától lehet beteg az ember?

Ezt a kérdést igen nehéz megválaszolni. Könnyen érthető, hogy nem tehetjük meg, hogy szándékosan megfertőzzük embertársainkat ismert számú kórokozóval, majd mérjük, mennyitől váltak beteggé. Ezt már csak amiatt se volna egyszerű megszámlálni, mert valószínűleg igen nagy egyéni különbségek lennének. 2011-ben ételfertőzések eseteit vizsgálta meg egy japán csoport.

Olyan közismert kórokozókat mértek fel, mint a Salmonella, a Campylobacter jejuni, az E. coli két törzse, vagy épp a Vibrio parahaemolyticus. Arra jutottak, hogy a hasmenést okozó, az emésztőrendszerünkben mérgeket termelő E. coli baktériumokból 25 és 1000 közti szaporodóképes egység elfogyasztása vált ki betegséget.

Azonban például a sokkal veszélyesebb fertőzést okozó E. coli-törzs, amely a sigatoxin nevű méreg termeléséért felelős, már akkor megbetegít, ha 2-9 szaporodóképes egység bejut belőle a szervezetbe.

Az se mindegy, mikor is szállt le a kórokozókat hordozó légy az ételre. Ha erre akkor került sor, amikor már fogyasztjuk az ételt, akkor nincs idejük a baktériumoknak arra, hogy elszaporodjanak, mielőtt megesszük őket. Ha viszont például a bolt pultjában szállnak rá a kihelyezett élelmiszerre, akkor nagyon jó esélyük lehet erre. Ezen felül az is különbséget jelent, hogy milyen környezetben él a kérdéses légy.

Versterpen és kollégái belga és ruandai helyszíneken végeztek vizsgálatokat ezzel kapcsolatban. Kiderült, hogy a házilegyek saját mikrobiomja közt nem nagyon van különbség, azonban a környezetből más és más baktériumokat vehetnek fel. Vagyis a legyek nagyon is alkalmasak rá, hogy kórokozókat is szállítsanak.

A kutató azonban azt is hozzátette: a legtöbb egészséges immunrendszerű ember számára nem jelent problémát, ha a légy az ételére száll, sőt, akár véletlenül le is nyelhetné az egész legyet. Lehet, hogy pár órát a fürdőszobában tölthet ennek okán az ember, de igen valószínű, hogy nem alakul ki életet veszélyeztető betegsége.

The post Mi történik, ha egy légy rászáll az ételre? first appeared on National Geographic.